Isten éltessen minden édesanyát és nagymamát!

Az én édesanyám galamblelkű asszony, Életfáján Isten sok rózsát fakasszon. Sugaras a lelke, s a szíve nemesfém, Ez drága színarany, az meg szelíd napfény. Megszokott imáját mikor mondogatja, Az égben is értem jár a gondolatja. Én édes jó anyámnak, földön párja nincsen Nagy szeretetéért, mind a két kezével Áldja meg az Isten! Anyák napi ünnepség 1962…

Tovább olvasom

Falunk színjátszói

Kenyeri színdarabok és színészek képekben Először is köszönetet szeretnék mondani a lelkes Kenyerieknek és elszármazottaknak, akik szüleimen keresztül rengetek fotót juttattak el hozzám és ezáltal a blogra is. Ezekből a fotókból válogattam a mai bejegyzésem anyagát is, igyekezve hozzátenni néhány gondolatot is a fotókhoz. Az 1844-ben született Tóth Ede nevét nem olvashatjuk a történelemkönyvekben. Gyenge…

Tovább olvasom

Élt 82 évet…

A Kisczell-Fertőszentmiklós vasútvonal utolsó 35 éve Előző bejegyzésemben a második világháború korszakáig jutottam a vasútvonal történetében. A háború alatt a magyar vonalrész szerepe megnövekedett, a Tapolca környéki bauxitbányák termékeit naponta szállították a tehervonatok. Az egyre nagyobb tengelyterhelések elviselését talpfa-sűrítéssel, sebességcsökkentéssel igyekeztek ellensúlyozni, ami a vágányhálózat folyamatos leromlását eredményezte. A háborús időkben néhány átalakítást is végeztek…

Tovább olvasom

Megy a gőzős, megy a gőzős…

A kezdetek: Kisczell-Fertőszentmiklós vasútvonal A helyiérdekű vasút létesítésének gondolata 1893 nyarán került nyilvánosságra. A felmerült két elképzelés közül Radó Kálmán, egykori vasvármegyei főispán és a mögötte álló Münchner-Localbank tőkéje által támogatott, Eszterházától Répcelakon át Celldömökig vezető vonal megvalósítása került a döntéshozók elé. A Budapesti Hírlap, 1895. április 20-i számában megjelent a kereskedelemügyi miniszter által ellenjegyzett vasútépítési előmunkálati…

Tovább olvasom

Híd a Rába felett

Rábakecskéd hídjainak története a 2. századtól napjainkig A 8611 számmal ellátott úton autózva, a 23-24 kilométer szelvényei között két hídon is áthaladunk. Mai bejegyzésemben a Rába folyón átvezető híd történetét igyekszem felidézni. A Rába folyó első írásos emléke, a 2. századból származó Pannónia térkép, amelyiken a folyót teljes hosszban feltüntette Ptolemaiosz, korának egyik legnagyobb matematikusa, csillagásza…

Tovább olvasom

Az új Művelődési ház első évtizede

Beszélgetés Kiss Matild, egykori művelődési ház igazgatóval Legutóbbi, e témában született bejegyzésemben 1969. nyaráig, az új Művelődési ház felavatásának időpontjáig jutottam el. Mivel emberöltőben mérve nem túl távoli események következnek, ezért mai bejegyzésem történéseinek szereplői javarészt ma is közöttünk élnek még, így személyesen volt lehetőségem rákérdezni tőlük a múltnak erre a kis darabjára. Ebben segítségemre…

Tovább olvasom

„Kultúrházunk” születése

1968-at írtunk. Átlagos reggel volt ez is, akárcsak a nyár eleji napok mindegyike. A Lenin utca és a Fő utca sarkán, a gesztenyefákkal övezett zöld területen kialakított „pályán” fiatal iskoláslányok kergették a labdát. Kézilabda mérkőzésre készültek a szomszédos Pápoc leánycsapata ellen. A pálya széléről Tóth Kálmán tanár úr – ezúttal gondos edzőként – figyelte, és utasította…

Tovább olvasom

Húsvéti szokások a faluban

Korán indult a reggel húsvétvasárnap a faluban. Hat órakor kezdődött a templomban az ételek megáldása. Az erre az alkalomra tartogatott „sódar” (megjegyzés: sonka), kalács, tojások, sőt a só és torma is kosarakba került, amit a templomban a pap egy rövid szertartás keretében megáldott. Mivel negyven napig nem ettek húst, ezért úgy tartották, hogy „meg ne…

Tovább olvasom

Újra „csörgetnek” Kenyeriben

A több, mint 10  fős gyerekcsapat hangos kerepelés közepette nekivág a falunak, hogy minden utcát végigjárjanak nagypénteken és nagyszombaton. Ebben a két napban hat alkalommal teszik meg a közel hét kilométeres utat Kenyeriben. Folyamatosan váltják egymást, hogy mindenki tolhassa egy kicsit a nagyapák korából megmaradt „csörgetőt”. Amerre haladnak mindenütt ablakok nyílnak, emberek jönnek az utcára, hogy…

Tovább olvasom

Régi fotók, ismerős arcok…

Kenyeri lánykör „Régi fotók, ismerős arcok” címmel fogom megosztani a blogon a hozzám eljuttatott családi vagy közösségi eseményeken készült régi fotókat. Elsőként egy Nemes Jenőné által megőrzött fotót teszek közzé. A hölgyek öltözékéből úgy tűnik, hogy akkor is tavasz lehetett, amikor ez a fotó készült. Sajnos a készítés dátumát nem ismerem. Ezen a napon összegyűltek…

Tovább olvasom
Lap tetejére