A „nagyhét” eseményei a faluban Ezt az időszakot Krisztus szenvedésére és halálára emlékezve élték meg úgy az ország, mint Kenyeri lakosai. Szokás volt nem csak a lelket megtisztítani Húsvétra, de nagytakarítás is erre az időszakra esett mindenütt. Falunkban még arra is ügyeltek, hogy akinek a háza előtt haladt el a feltámadási körmenet, azok a házak külső falát…
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik az elmúlt két hétben bármilyen módon segítettek egy régvolt Kenyeri megismerésében adatokkal, dokumentumokkal, fotókkal, akár személyesen, akár szüleimen keresztül. Szinte hihetetlen, hogy a Királykút történetében szereplő hét hölgy egyike jelentkezett és fotókat is küldött a családjáról, az épületekről és a Király-kútról is. Külön köszönöm Peller Istvánné Horváth Editnek,…
Az 1945-1947 időszak Korábban már érintettem ezt az időszakot is, de úgy gondolom érdemes egy kicsit bővebben is megemlékezni erről a határvonalról, ami a régi rendszer és egy teljesen új rendszer találkozását jelentette. A háborús viszonyok miatt 1945 első 4-5 hónapjában népművelő munka sehol nem folyt Vas vármegye területén. Az első átfogó feladat, ami kötelező jelleggel…
Kulturális élet 1930-1970 közötti évek Legutóbbi bejegyzésem azzal zártam, hogy 1923-ban községi és állami támogatással felépült Rábakecskéden a Népház. A Népház mindössze három helyiségből állt: egy nagyteremből, amit középen spanyolfal választott el és két kisebb oldalhelyiségből. Később a mozi létrejöttekor a spanyolfalat eltávolították. Klubélet csak a kis helyiségekben zajlott, ahol kártyázással, sakkozással töltötték szabadidejüket főleg…
Legényegylet és Olvasókör 1923 előtt Községünknek az I. világháborút megelőző évekig nem volt állandó kulturális létesítménye. A falu földesurai, grófjai Pestre és Bécsbe jártak színházba és nem sokat törődtek a közepes létszámú lakosság kulturális igényeivel. Az első létesítmény 1912-ben, Rábakecskéden jött létre „Legényegylet” néven, Farkas János akkori tanító vezetésével, az iskola épületén belül. A következő…
Királykút igaz története Kenyeri és Vönöck között, a repülőtérrel átellenben a régi vasút mellett ma is található még néhány épület, a hajdani Királykút major emlékeként. Ma már csak a név maradt a régi majorból, ahol először az uradalom pásztorai éltek, majd később odaköltöztek azok is, akik földet vettek a környéken. 14-16 család is lakott Királykúton,…
A 18. században, a török hódoltságot követően az ország lakóssága alig haladta meg a négymilliót. A legtöbb helyen elegendők voltak a földművelésre és az állattartásra azok a területek, amelyeket soha nem öntöttek el a folyók és az árvizek. A lakosság fokozatos növekedésével azonban egyre nőtt a termőföldek iránti igény, amit csak a folyók szabályozásával és…
a művelődési ház kerámiája Nap mint nap elmegyünk előtte, talán már észre sem vesszük annyira megszokta a szemünk a látványt. Pedig egy lakodalmas menet elevenedik meg a Művelődési ház bejárata mellett. Németh János keramikus 1934-ben Zalaegerszegen született, a Nemzet Művésze címmel és Kossuth Díjjal is kitüntették. A családban ismerkedett meg a keramikussággal, hiszen apja és…
Térkép az 1800-as évek végéről IDE KATTINTS A TÉRKÉPÉRT! Ezúttal néhány száz évet repülünk vissza az időben… Történelmi térképeken navigálgatunk a legmodernebb technológiák segítségével. A régi térképeket összehasonlíthatjuk, akár a Google Maps térképekkel is. A linkre kattintva az 1800-as évek végi állapotot láthatjuk. Feltűnik többek között a kanyargós Lánka-ér, Kecsked és Szt.Miklosfa települések, Margitháza major…
Málnássy Ferencz Magyar Királyi Repülő főhadnagy 1923. augusztus 26-án született Balassagyarmaton. Édesapja a kórház sebészorvosa volt. Sopronba, a katonai reál iskolában érettségizett. Repülő alapkiképzését a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap győri kereténél kapta 1941-ben. 1943. augusztus 20-án avatták hadnaggyá Kassán. Avatás után a 2/2. vadászrepülő századhoz került Kolozsvárra. Első légi győzelmét 1944. október 9-én aratta,…
