Népháztól a Művelődési házig

Kulturális élet 1930-1970 közötti évek Legutóbbi bejegyzésem azzal zártam, hogy 1923-ban községi és állami támogatással felépült Rábakecskéden a Népház. A Népház mindössze három helyiségből állt: egy nagyteremből, amit középen spanyolfal választott el és két kisebb oldalhelyiségből. Később a mozi létrejöttekor a spanyolfalat eltávolították. Klubélet csak a kis helyiségekben zajlott, ahol kártyázással, sakkozással töltötték szabadidejüket főleg…

Tovább olvasom

Piros bugyelláris, Falu rossza és a többiek

Legényegylet és Olvasókör 1923 előtt Községünknek az I. világháborút megelőző évekig nem volt állandó kulturális létesítménye. A falu földesurai, grófjai Pestre és Bécsbe jártak színházba és nem sokat törődtek a közepes létszámú lakosság kulturális igényeivel. Az első létesítmény 1912-ben, Rábakecskéden jött létre „Legényegylet” néven, Farkas János akkori tanító vezetésével, az iskola épületén belül. A következő…

Tovább olvasom

Mátyás király Kenyeriben

Királykút igaz története Kenyeri és Vönöck között, a repülőtérrel átellenben a régi vasút mellett ma is található még néhány épület, a hajdani Királykút major emlékeként. Ma már csak a név maradt a régi majorból, ahol először az uradalom pásztorai éltek, majd később odaköltöztek azok is, akik földet vettek a környéken. 14-16 család is lakott Királykúton,…

Tovább olvasom

A Rába és a vizimalmok

A 18. században, a török hódoltságot követően az ország lakóssága alig haladta meg a négymilliót. A legtöbb helyen elegendők voltak a földművelésre és az állattartásra azok a területek, amelyeket soha nem öntöttek el a folyók és az árvizek. A lakosság fokozatos növekedésével azonban egyre nőtt a termőföldek iránti igény, amit csak a folyók szabályozásával és…

Tovább olvasom

Lakodalmas menet

a művelődési ház kerámiája Nap mint nap elmegyünk előtte, talán már észre sem vesszük annyira megszokta a szemünk a látványt. Pedig egy lakodalmas menet elevenedik meg a Művelődési ház bejárata mellett. Németh János keramikus 1934-ben Zalaegerszegen született, a Nemzet Művésze címmel és Kossuth Díjjal is kitüntették. A családban ismerkedett meg a keramikussággal, hiszen apja és…

Tovább olvasom

Vissza a múltba

Térkép az 1800-as évek végéről IDE KATTINTS A TÉRKÉPÉRT! Ezúttal néhány száz évet repülünk vissza az időben… Történelmi térképeken navigálgatunk a legmodernebb technológiák segítségével. A régi térképeket összehasonlíthatjuk, akár a Google Maps térképekkel is. A linkre kattintva az 1800-as évek végi állapotot láthatjuk. Feltűnik többek között a kanyargós Lánka-ér, Kecsked és Szt.Miklosfa települések, Margitháza major…

Tovább olvasom

Egy háborús hős élete

Málnássy Ferencz Magyar Királyi Repülő főhadnagy 1923. augusztus 26-án született Balassagyarmaton. Édesapja a kórház sebészorvosa volt. Sopronba, a katonai reál iskolában érettségizett. Repülő alapkiképzését a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap győri kereténél kapta 1941-ben. 1943. augusztus 20-án avatták hadnaggyá Kassán. Avatás után a 2/2. vadászrepülő századhoz került Kolozsvárra. Első légi győzelmét 1944. október 9-én aratta,…

Tovább olvasom

Egy repülőtér születése

A Kenyeri repülőtér „A szombathelyi „B” repülőtér parancsnoka ’38 tavaszán egy fiatal tisztecskét rendelt magához. Útban a tekintélyes úr irodája felé, a meghívott legény azon morfondírozott magában, hogy miféle csínyt követett el ő az utóbbi időben, amiért ilyen megtisztelő látogatásra hívják. A „tetemrehívás” helyére érkezvén, barátunk a szokottnál is katonásabban jelentkezett az ily alkalmakkor illő…

Tovább olvasom

Templomunk harangja

1723 óta hallatja a hangját templomunk harangja. A Kossuth rádió jóvoltából először 2009-ben volt hallható a déli harangszó templomunkból. Az akkori adás után a következők hangzottak el falunkról: Kenyeri Vas megyében, Celldömölktől észak-nyugatra, a Rába folyó közelében, a Kemenesalján található község. Neve a kenyér szavunktól és a Kégy-ér víznévből származhat, amely félköríves holtágat jelent. Egy…

Tovább olvasom

Üdvözöllek

Minden település sok-sok értékekkel rendelkezik, melyek az idő múlásával lassan elveszhetnek vagy az ismeretlenségbe merülhetnek anélkül, hogy tudtunk volna róluk. Ezért rendkívül fontos, hogy múltunk és jelenünk értékeit meg tudjuk őrizni a ma élő és jövő nemzedék részére. De nem csak az képviselhet értéket, ami megfakult, megkoptatta az idő, hanem az is, ami a jelen része, amiből…

Tovább olvasom
Lap tetejére