Négy képeslap falunk múltjából és jelenéből 2. rész Előző bejegyzésemben az 1915-1945 közötti Kenyeriről készült képeslapokat és azok érdekességeit tekintettem át. Aki nem olvasta volna, kérem nézze meg azt a bejegyzésemet is, ide kattintva: Kenyeri képeslapok 1915-1945 Ma a II. Világháború után készült Kenyeri képeslapokat szeretném bemutatni. Szintén négy képeslappal ismerkedhetünk meg közösen ebben a bejegyzésemben….
Beszélgetés Kiss Matild, egykori művelődési ház igazgatóval Legutóbbi, e témában született bejegyzésemben 1969. nyaráig, az új Művelődési ház felavatásának időpontjáig jutottam el. Mivel emberöltőben mérve nem túl távoli események következnek, ezért mai bejegyzésem történéseinek szereplői javarészt ma is közöttünk élnek még, így személyesen volt lehetőségem rákérdezni tőlük a múltnak erre a kis darabjára. Ebben segítségemre…
1968-at írtunk. Átlagos reggel volt ez is, akárcsak a nyár eleji napok mindegyike. A Lenin utca és a Fő utca sarkán, a gesztenyefákkal övezett zöld területen kialakított „pályán” fiatal iskoláslányok kergették a labdát. Kézilabda mérkőzésre készültek a szomszédos Pápoc leánycsapata ellen. A pálya széléről Tóth Kálmán tanár úr – ezúttal gondos edzőként – figyelte, és utasította…
Az 1945-1947 időszak Korábban már érintettem ezt az időszakot is, de úgy gondolom érdemes egy kicsit bővebben is megemlékezni erről a határvonalról, ami a régi rendszer és egy teljesen új rendszer találkozását jelentette. A háborús viszonyok miatt 1945 első 4-5 hónapjában népművelő munka sehol nem folyt Vas vármegye területén. Az első átfogó feladat, ami kötelező jelleggel…
Kulturális élet 1930-1970 közötti évek Legutóbbi bejegyzésem azzal zártam, hogy 1923-ban községi és állami támogatással felépült Rábakecskéden a Népház. A Népház mindössze három helyiségből állt: egy nagyteremből, amit középen spanyolfal választott el és két kisebb oldalhelyiségből. Később a mozi létrejöttekor a spanyolfalat eltávolították. Klubélet csak a kis helyiségekben zajlott, ahol kártyázással, sakkozással töltötték szabadidejüket főleg…
a művelődési ház kerámiája Nap mint nap elmegyünk előtte, talán már észre sem vesszük annyira megszokta a szemünk a látványt. Pedig egy lakodalmas menet elevenedik meg a Művelődési ház bejárata mellett. Németh János keramikus 1934-ben Zalaegerszegen született, a Nemzet Művésze címmel és Kossuth Díjjal is kitüntették. A családban ismerkedett meg a keramikussággal, hiszen apja és…
