A csöngei időjós

Mihály, milyen lesz az idő holnap?

Az utóbbi években számtalanszor gondoljuk úgy, hogy teljesen felborult az időjárás rendje. A legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt és a mesterséges holdak tudományával megáldott meteorológia is csak jósolgat, ahogyan azt nap mint nap látjuk a képernyőn, vagy hallhatjuk a rádióban. Pedig élt itt a környékünkön az időjárás jelenségeinek magyarázatára válaszolni tudó, ritkaságszámba menő, már-már híres személyiség. Szarka Mihály itt a szomszédos Csönge településen született 1938-ban és itt is lakott egész életében. Néhányszor futólag találkoztam ugyan vele ifjabb koromban, édesanyám testvérének, Roza nénémnek csöngei házában, de sajnos nem ismertem személyesen őt, amit a vele készült interjúkat olvasva nagyon sajnálok. Ugyan nyolc éve már a csöngei temetőben nyugszik édesapja mellett, de hatvan évnyi tapasztalatának néhány apró emlékét sikerült megtalálnom, amit megosztok itt a blogomban is.

Szarka Mihály 1954-ben kezdett egyetlen szenvedélynek hódolni: az idősebb falubeliektől, újságokból, kalendáriumokból gyűjtögette és rendszerezte az időjárásra vonatkozó népi megfigyeléseket. Amikor azt kérdezték tőle, hogy mi volt az oka annak, hogy végül népi meteorológus vált belőle, csak ezt válaszolta:

„Huszonöt éven át vonattal jártam a celldömölki munkahelyemre. A megálló Kenyeriben volt, az oda-vissza összesen tíz kilométer. Mindennap biciklivel vagy gyalog mentem a vasútállomásig, úgyhogy nem volt mindegy, hogy hőségben vagy fagyban kellett-e megtennem az utat. Akkor kezdtem el figyelni arra, mit mondanak az öregek az időjárásról.”

Mihály hatvan éven keresztül gyűjtötte a népi meteorológiához kapcsolódó dokumentumokat, feljegyzéseket, rigmusokat. Élete végére biztos volt abban, hogy az időjárással kapcsolatos népi megfigyelések döntő többségének megvan a valóságalapja. Mihály szerint a mindenkori időjárás igazolja a népi meteorológia által megfogalmazott bölcsességek legalább nyolcvan százalékát. Amikor megkérdezték tőle, hogy az előrejelzéseiből mennyi valósul meg, mennyire pontos amit mond, akkor azt válaszolta: kilencvenkilenc százalék!

Megtörtént, hogy a főnöke kikérte véleményét: vegyen-e ki szabadságot másnapra, mert a szőlőjét akarta permetezni? A véleményének azonban ára volt, mert a főnök a következő feltételt szabta.

„Mihály, milyen idő lesz holnap? Vegyek-e ki szabadságot, vagy ne tegyem? De ha tévedsz, akkor a Te szabadságodból vonom le az én egy napom!
Szarka Mihály határozottan javasolta, hogy nyugodtan menjen holnap a szőlőbe. És igaza lett.„

Természetesen tudta és mondogatta is mindig, hogy a népi megfigyelések többségét már a néprajzi tudomány művelői is összegyűjtötték és rendszerezték, de számára ezek a feljegyzések mindennapi eszköznek, fontos és használható adatoknak számítottak. Sokszor megmosolyogták őt, főleg akkor, ha távlatokban mondott véleményt. Például 1969/70-ben kemény, hideg tél volt. Ő kijelentette, hogy 1971-ben szép telünk lesz. Mindezt arra alapozta, hogy amennyi dér és a hóharmat volt Szent Mihály napja előtt négy héttel, ennyi hó lesz a következő télen is. És valóban igaza lett: enyhe tél következett. Egy másik megfigyelését 1979. június 10-én, Margit napján tette. A népi hiedelem szerint „Margit fél a felhőtől”, ezért ezen a napon „nem szabad felhőnek lenni” az égen. 1979-ben azonban nem így történt: haragosan morgott és dörgött az ég ezen a napon, amiből Mihály nagy veszedelemre következtetett. Sajnos bevált a jóslata: Ostffyasszonyfa és Csönge határát 1979-ben teljesen elverte a jég, emlékezetes pusztítást végezve.

Azért egyik nagy tévedését is megemlegették neki, habár ennek nem sok köze volt az időjáráshoz. Amikor felesége gyermeket várt, akkor az általa lejegyzetelt népi bölcsességekre hagyatkozva, saját maga vitte be a szobába a baltát, a fejszét, a vasvillát és még egy nagyfűrészt is. Mindezt azért tette, hogy fiú gyermekük szülessen, és jó dolgos legyen. A bölcsességek ezúttal nem segítettek. Kislányuk született. De ha megmosolyogták is, akkor sem keseredett el. „Legyintek rá, tudom, hogy úgyis jönnek naponta: „no, Mihály, milyen lesz az idő holnap?. . . Nem hiszek abban – mondta – , hogy a népi megfigyelésnek nincs szerepe, és abban sem hiszek, hogy az atomok, űrhajók kavarják össze az időjárást! Ötszáz évvel ezelőtt is volt szeszélyes idő. Mátyást is a Duna jegén kiáltották ki királlyá!”

Az 1954-től haláláig vezetett naplójába, és a legkülönbözőbb papírlapokra, minden egyes adatot feljegyzett, a számára érdekes újságcikkeket kivágta és gyűjtötte. Voltak olyan adatok, amiket saját maga mért meg, volt amit a rádióból hallva jegyzett fel. Ezeket aztán összevetette. A feljegyzett értékek igazán beszédesek voltak. Hogy miért? Bármikor megnézhette, hogy ugyanazon a napon tavaly, tavalyelőtt vagy akár öt évvel ezelőtt milyen is volt az időjárás, így a tényleges időjárást összevethette mindazzal, amit a népi meteorológia tanított. Gyöngybetűkkel írta sorait bárhová is jegyzetelt. Csönge mellett más városok napi adatait is feljegyezte. De itt nem állt meg az időjós tevékenysége. Nem csak írta, de olvasta is a meteorológiai irodalmat, feljegyezte az öregek időjárással kapcsolatos mondókáit, kapcsolatot tartott más megfigyelőkkel. 2003-ban készült vele az utolsó interjú, amikor már felmerült, hogy mi lesz az általa feljegyzett adatokkal halála után.

„De mivégre Szarka Mihály buzgalma? Mi lesz a felhalmozott anyaggal? Vajon eltűnik a múlt ködében, vagy akad, aki gondját viseli?

Nem tudom… A gyerekeim elmentek, magam vagyok. Meteorológusokkal nem állok kapcsolatban, arra nincs fölkészültségem. Azokkal, akikkel együtt indultam és dolgoztam, mára megfáradtak, rokkantak. Elszívta erőnket a vasút. Sokan meghaltak. Bár én is megrokkantam, a lábaim már alig visznek, hálát adok Istenemnek, hogy még élek, vagyok és elláthatom magam. Amióta feleségem eltávozott, azóta már a kedvem sem a régi. Ő sokat segített. Akárcsak a celldömölki Dala József, aki sajnos tavaly elhunyt… Tudja, a fiatalokat már nem érdeklik ezek a dolgok. Úgy látom, kiveszőben van a népi meteorológia.

Szarka Mihály legjobban talán azt sajnálja, hogy „elfogytak” a kalendáriumok. Korábban sokat kiadtak, de neki „ a vasnépés, meg a kincses” volt a kedvence. Azokban kedvére való népi bölcseleteket, időjárási megfigyeléseket, praktikus tanácsokat talált. Látja, ez sincs már, pedig a falusi ember nagyon ragaszkodott a kalendáriumhoz. Első dolga volt a konyha fő helyére akasztania. Hogy mindig kéznél legyen.”

Valahol itt akartam befejezni ezt a bejegyzést, amikor a véletlen ismét segítségemre volt. Szüleimnél vendégeskedett a napokban Csöngéről Roza néném, Megkérdeztem tőle, hogy ismerte-e Szarka Mihályt? Meg sem lepődtem, amikor igennel válaszolt.

„Jó embert volt, nem tudom, hogy mindenki szerette-e, de velem mindig rendes volt – válaszolta. És a feljegyzéseit is látta Roza néném? – kérdeztem. Igen láttam. Bizony szépen írt a Mihály. Nekem is adott néhány kézzel írt papírt, és azt mondta: – Maga még fiatal, ki tudja mi lesz velem, őrizze meg ezeket!”

Nem részletezem az ezután történteket, de másnap már nálam volt Szarka Mihály elveszett feljegyzéseinek egy két darabja, köztük egy locsoló vers, egy napilap előfizetés hátuljára írt gondolatsor a fotózásról, egy másik papíron a női nevek jelentéseiről egy értekezés, néhány kalendáriumból kimásolt vers, adventi és újévi gondolatok, egy gyászbeszéd és egy megfigyelés a villámlással kapcsolatban. Nem sok minden, de mégis igazi kincsek ezek. Hatvan évnyi munka és gyűjtés egy apró morzsája mindössze.

Sajnos nem tudom, hogy hova kerültek Szarka Mihály további feljegyzései, de bízom abban, hogy talán olvassa valaki ezt a bejegyzésemet, aki tud ebben nekem segíteni, amit szívesen vennék.

Addig is a vele készült beszélgetésekből fennmaradt népi megfigyeléseiből igyekszem megosztani a lehető legtöbbet.

• Ha az év első napján a Nap fénylik, az esztendő majd így tündöklik.
• Ha második napján fénylik, akkor az drágaságot hoz.
• Ha újév napja vasárnapra esik, akkor enyhe és csendes tél ígérkezik.
• Ha az új év napja és éjszakája megegyezik, akkor boldog lesz az új esztendő.
• Januárban, ha Ágota napja kemény faggyal jön, akkor Vince napja megenyhíti az időt.
• Január ha fogas, fagyos, február ha hóviharos, március ha száraz, poros, április ha csatakos, május ha fényes, akkor lesz a termés bőséges.
• Január 22-én, ha megcsordul a Vince, megtelik a pince, ha a kerékcsapában folyik a víz, akkor jó bortermésre lehet számítani.
• Ahány szép nap van januárban, annyi rossz lehet májusnak havában.
• Február 2-án, gyertyaszentelő napján sokan azt latolgatják, hogy előbújik-e a barlangjából a medve? Mifelénk úgy hitték, hogy ha nem jön ki az odujából a borz, akkor sokáig tart majd a tél. Mások azt emlegették: „ha gyertyaszentelőkor esik a hó, fú a szél, nem tart sokáig a tél”. Megint mások úgy ismerik a mondást: „ha gyertyaszentelő havas, nincs messze a tavasz”.
• Február 4-én, Veronika napon van a tél leghidegebb napja, február 6-án, Dorottya napján pedig azt mondogatták: „ha Dorottya szorítja, Julianna (február 16) tágítja”, azaz enyhébbre fordul az idő.
• Február 14-én nem Valentin-napot ünnepelt, hanem azt figyelte, hogy hideg és száraz-e Bálint napja, ugyanis akkor jó termés várható.
• Február 22-én, Péter estéjén, ha jó idő van, akkor negyven napig nem kell tartani a fagytól. Ezen a napon nem szabad tyúkot ültetni, mert üszkös lesz a tojás. Ha Péter napon megdördül az ég, ködös az idő, vagy esik az eső, akkor abban az esztendőben a gabonafélék vagy egyéb vetemények megüszkösödnek.
• Március 12-én Gergely is megrázhatja a szakállát, és havat hozhat.
• Április 1-én, ha esőben kisüt a nap, cudar időt hoz a hónap. Ördög veri a feleségét, a föld nem látja nyereségét.
• Nagypénteken, ha esik az eső, akkor utána szárazságra lehet számítani, de ha nem esik az eső, akkor meg csapadékos időre.
• Ha a vöröshagyma leveleibe sót hintenek, és az gyöngyözni kezd, akkor a hónap nedves lesz.
• Június 8-án Medárd, ha akkor esik az eső, esős lesz a nyár. De ha nem esik, akkor bizony nagyobb részben szárazság uralkodik.
• Júniusra kívánkozik a következő jó tanács: Jól figyelj, s a vihar során messze kerüld el a tölgyfát! Lucfenyőtől mindig szaladj, de a bükkhöz hű maradhatsz.
• Július 2-án van Sarlós-boldogasszony, napja ha ezen a napon eső támad, az legtöbbször negyven napig sem igen köszön el.
• Július 20-án Illés napkor az esőt ne kérd! Ha mégis esne, attól pedig félj, mert akkor heves mennydörgéssel még jégverés is lehet.
• Júliusban Illés 20-án, Magdolna 22-én, Anna 26-án, ezek is az esőt, mint a kanna zúdítják.
• Lőrinc napján, ha eső esik, vége a nyárnak, utána már nem igen lehet fürödni, de ha igen meleg nyári idő van, hosszú lesz az ősz.
• Szeptember 21-én Máté napján, ha szép tiszta az idő, jó és sok bort hoz a következő esztendő.
• Ha késő ősszel, még decemberben is lehet látni friss vakondtúrásokat, akkor nem lesz kemény, hideg a tél.
• Október 16-a Gál napja, amire az a szólás-mondás, hogy ha esőtől ázik Gál, akkor esős lesz a következő nyár.
• Ha Márton napja, november 11-én fehér lovon érkezik (=havas a táj), akkor enyhe lesz a tél, ha barna lovon jön (=nem esett hó), akkor száraz, de kemény hidegre kell számítani.
• Sokat beszélnek Márton püspökről, ő Szombathely nagy szentje. Több időjóslás is fűződik hozzá. Ha november 11-én, vagyis Szent Márton napján a levágott ludak mellcsontja fehér, akkor havas telünk lesz. Ha a csont vörösbarna, akkor igen szigorú télre számíthatunk. Ha Márton jókedvű, napsütéses, akkor az kemény telet jelez. Ám ha fellegekbe megy, akkor csapadékos idő van kilátásban. Ha ezen a napon bármilyen csapadék is esik, ajánlatos sietni a mezei munkákkal, mert elvetetlenül maradhat a föld. Van, ahol március tükrének tartják Márton napját.
• Ha Pál napja előtt hideg idők járnak, akkor a farkas megeszi a telet, vagyis hamarosan tavasz lesz, de ha enyhe idők vannak, akkor még egy zord téli időszak következik.
• Andrástól Lucáig számítva az időt, ahány nap megmarad a hó a fa kérgén, annyi hétig tart majd a havas időszak.
• Lucától kezdve 12 napig figyelik leginkább az időjárást. A néphit szerint ebből tudható meg, hogy milyen is lesz a következő esztendő 12 hónapja.
• Amilyen az idő Adám és Éva napján, olyan lesz a hónap utolsó napjáig.
• A fehér karácsony zöldellő húsvétot ígér, a fekete karácsony fehér húsvétot jelez.
• December 25, karácsony: ha zöldek a rétek, húsvét napján hóval fedettek lesznek a háztetők.
• Ha karácsony éjjelén hó esik, az reménységet ad.
• Ha erős fagy dörömböl karácsony kapuján, akkor a tavasz hamar elűzi a telet.
• Még néhány decemberi népi bölcselet: ha éjjel eső esik, nappal meg Nap fénylik, akkor nincs nagy reménység a termésben.
• Ha Szilveszterre végre jó lesz az idő, így várhatunk boldog jó esztendőt.

A csöngei meteorológus sosem akart versenyezni a médiából ismert szakemberekkel. Azt mondta: ő inkább csak elemzi a történteket, de nem ért az időjósláshoz. A falubeliek pedig sokszor panaszkodtak neki, hogy amit Németh Lajos vagy H. Bóna Márta meteorológusok este megígértek a tévében, abból másnap Csöngén semmi sem lett. Ilyenkor megpróbálta mosolyogva elmagyarázni, hogy olyan időjárás-jelentést nem lehet készíteni, amelyik tökéletes lenne az ország valamennyi településén. Például amikor esőt jósoltak, de egy csepp sem esett Csöngén, akkor azt mondta: „Mifelénk gyakori jelenség, amit az öregek régen úgy mondtak: a Rába lehúzza az esőt, azaz amíg a közeli folyó bal partján esik az eső, nálunk Csöngén, a jobb parton egy csepp sem hullik az égből. De melyik tévés meteorológus tudhatná ezt Budapesten?”

Végezetül egy újévi köszöntőt osztok meg Szarka Mihály eredeti kézírásával, amit a 2000-es években vetett papírra. 2024-ben az Ő soraival kívánok minden olvasómnak boldog új esztendőt!

Pörneczi Tamás 2024. december 31.

^{Források: Vízgazdálkodás szaklap 1987; Csönge Szarka Mihály népi időjósVas Népe napilap 1989. február 21; Vas Népe napilap 2002. december 24; Népszabadság napilap 2003. január 29, Szarka Mihály megmaradt, eredeti feljegyzései}