PTamás

Sehola, Csikbai, Nasici és a többiek – 2. rész

Településeink eltűnő földrajzi nevei – külterületek Minden ember számára természetes, hogy a körülöttünk található dombok, völgyek, vizek, utak és még számtalan természeti képződménynek nevet adjunk. A nevek egy része természetes úton keletkezett. Egyszer régen valaki a táj valamelyik részét, annak jellegzetes vonása miatt elnevezte valahogy. Az elnevezést aztán mások is tudomásul vették, és elkezdték használni. Lassacskán…

Tovább olvasom

Sehola, Csikbai, Nasici és a többiek – 1. rész

Településeink eltűnő földrajzi nevei – belső területek Idősebb olvasóim számára bizonyára nem ismeretlenek a címben szereplő, idegennek tűnő szavak. Szüleinktől, nagyszüleinktől hallottuk már ezeket a kifejezéseket, amikor egy-egy Kenyeri határában található dűlő nevét emlegették. A gazdálkodók ugyan ma is használják még ezeket a megnevezéseket, de biztosan kevesen vannak olyanok, akik azt is tudják, hogy honnan származnak…

Tovább olvasom

Féltve őrzött kincsek tárlata

Egy kiállítás emlékei Megvallom őszintén, hogy emlékeim között kutatva nem igazán tudtam felidézni, hogy utoljára mikor volt valamilyen kiállítás településünkön. Néhány kisebb eseménytől eltekintve nem jutott eszembe semmi olyan, ami hasonlítható lenne, a Művelődési ház kistermében 2022. január 22-én megnyílott tárlathoz. Ez idáig padlásokon porosodó, szekrényekben meglapuló családi relikviák, régi hangszerek, iratok és oklevelek, könyvek,…

Tovább olvasom

Visszatekintés és számvetés 2021

Újra eltelt egy esztendő, blogom történetében immár az ötödik év kezdődik el 2022-ben. Amikor 2017. március 16-én, első bejegyzésemet nyilvánossá tettem a kenyeri.blog.hu oldalon, magam sem gondoltam, hogy öt év múltán még mindig akad majd olyan történet, még lesz olyan egykori fotó vagy dokumentum, amivel sokaknak tudok még újat mondani Kenyerivel kapcsolatban. Az évek során…

Tovább olvasom

Egykori évek utolsó hírei

Az óév utolsó és az újév első napjaiban talán mindenkinek több ideje jut pihenésre, visszaemlékezésre, az elmúlt évben történtek átgondolására. Az év végéhez közeledve én is úgy gondoltam, hogy átlapozom az egykori környékbeli napilapok december végi, január elejei lapszámait, hogy megtudjam milyen fontos eseményekkel foglalkoztak régen Kenyeri és környékének lakói. Kérem, ma is tartsanak velem…

Tovább olvasom

Nem most jöttem le a falvédőről

Egy kiállítás emlékei A mai napig emlékszem arra, hogy a szomszédban, Gizus néni konyhájában, a sparhelt felett, egy szép, hímzett falvédő díszelgett, aminek cirádás betűiből már nagycsoportos óvodásként el tudtam olvasni néhányat. Sajnos a szövegére nem emlékszem már, de a múlt hónapban, amikor egy kiállítás megnyitóján szerepeltünk a citerazenekarral, szinte azonnal Gizus néni régi konyhájának…

Tovább olvasom

Cziráky grófok hihetetlen történetei

Korábbi bejegyzéseimben számtalan alkalommal szerepeltek településünk egykori tulajdonosai, a Cziráky grófi család tagjai. Olvashattak arról, hogy mit tettek falunkért, miben segítették Kenyeri fejlődését, hogyan műveltették a környékbeli földeket, milyen eseményeken vettek részt, milyen kitüntetéseket kaptak és még számtalan, olyan mozzanatot, amikre ma is méltán lehetünk büszkék. Ne felejtsük el azonban, hogy a grófi cím tulajdonosai…

Tovább olvasom

Minden jó, ha jó a vége

Tanulságos történetek az egykori Kenyeri környékéről Lassan véget az idei nyár, ezért úgy gondoltam, hogy néhány érdekes és igaz történettel búcsúzom 2021 augusztusától. A történtek mindegyike megjelent egykor a korabeli napilapok hasábjain, de mindeddig én még nem találkoztam velük sehol sem, annak ellenére, hogy a szereplők mindannyian Kenyeri, Rábakecskéd, Pápoc vagy Csönge szülöttei. Koccintás a…

Tovább olvasom

Vas Népe – 1969

A megye lapjának cikkei Kenyeriről Ezúttal a hatvanas évek végére invitálom kedves olvasóimat, pontosabban 1969-be. Országunkat az egykori nyugati újságok a „legvidámabb barakk” névvel illették ekkoriban, talán egy kicsit irigykedve is. Mindenütt lassan megszűnt az élelmiszerhiány, sőt viszonylag olcsón lehetett élelemhez jutni. Míg a karrier és a jó jövedelem kulcsa korábban kizárólag a párttagság volt, ezekben az…

Tovább olvasom

Lakodalom van a mi utcánkban

Kenyeri családi szokások és babonák a századfordulón 2. rész Az egykori családi ünnepek egyik legnagyobb örömet okozó alkalma és leginkább várt eseménye, az esküvő és a hozzá kacsolódó lakodalom volt, ami talán a mai napig nem változott. A vőlegény fekete ruhát öltött, fekete csizmával. Kalapjába piros színű szalagot kötött, amit „pántlikának” neveztek. Kabátja szegélyébe fehér…

Tovább olvasom
Lap tetejére