PTamás

Újszülött a családban

Kenyeri családi szokások és babonák a századfordulón 1. rész A családok életében az első és egyben legfontosabb pillanat, egy új élet megszületése. Az első gyermek fogantatása a család alapításának kezdeti mérföldköve, ami számtalan változást hoz magával. A családtagok örömmel és aggodalommal kísérik figyelemmel az édesanyák nehéz kilenc hónapját, és nagy reménnyel várják a napot, amikor az újszülött ajkán…

Tovább olvasom

Az egykori Kenyeri, ahogy még sosem láttuk

Színes fotók falunk múltjából Az első színes képet ugyan 1861-ben készítette el egy angol fizikus, de a színes képek az 1910-es évekig ritkaságnak számítottak. Ezeknek a fotóknak az eredetije is egy fekete-fehér kép volt, melyet aztán kézzel színeztek, utólag. A színeket valósághűen visszaadó filmre, azaz a színes fotográfia valódi megszületésére 1935-ig várni kellett, amit a Kodak fejlesztett ki. 1937-ben…

Tovább olvasom

Vas Népe – 1968

A megye lapjának cikkei Kenyeriről Ezúttal a harmadik ötéves terv időszakába, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének évébe, 1968-ba hívom olvasóimat. A szocialista Magyarország gazdasági irányításának és tervezésének átfogó reformját, sokéves előkészítés után, 1968. január 1-jén vezettek be. A reformokkal csökkent a központi tervezés szerepe és nőtt a vállalatok önállósága, a hatóságilag rögzített árak mellett egyes termékek árai…

Tovább olvasom

A Cser árja

Egy szokatlan természeti jelenség története „Ádám Ernő, a kenyeri tsz gépszerelője március 11-én, hétfőn is pontos időben megjelent munkahelyén. Előző éjjel azonban már keveset aludt. Szinte fél óránként kiszaladt az udvarra, hallgatta, figyelte a víz csobogását. Odabent a házban nyugodtan aludt a két gyermek, az asszony azonban álmatlanul forgolódott ágyában. – Ne menjél ma dolgozni…

Tovább olvasom

Április négyről, nem szól az ének

Nyolcvan év ünnepnapjai 1940-2020 Az idei naptárban a húsvét, április negyedikére esik. A napokban gondolkoztam el azon, hogy a mai, harminc évnél fiatalabbak számára ez a nap semmi különösebbet nem jelent. Ők azok, akiknek az „április négyről szóljon az ének, felszabadulva zengje a nép” sorokat tartalmazó dallam teljesen ismeretlen lehet, hiszen 32 éve már annak, hogy…

Tovább olvasom

Kalandos hóvirágszedés

Pörneczi László gyermekkori története Mai bejegyzésemmel az 1930-as évek végére, több mint 80 évet utazunk vissza az időben. Akkor is tavaszodott éppen, akkor is hóvirágok borították be az erdők alját, és akkor sem volt szabad leszedni a tavasz első hírnökeit. Természetesen ez a tiltás nem tántorította el a legbátrabb gyerekeket: Sanyi, Róza, Laci és még néhányan…

Tovább olvasom

Már a falut régen járom, szemeimet majd lezárom

Bakterek, korombírók és a község egykori alkalmazottai Tudják mi volt a feladata a korombírónak Kenyeriben? Hallottak arról, hogy Rábakecskéden miért nem szabadott bezárni éjszakára a konyhaajtót senkinek sem az 1800-as évek végéig? Tudják, hogy miért járta két ember éjszakánként, vastag furkósbottal falunk utcáit? Hallottak arról, hogy a Pápocra vezető út mellett egykor szőlőt termesztettek, ahol…

Tovább olvasom

Omladozó múlt…Királykúti kőkereszt

155 éve vigyázza az utasokat a faluszéli kőkereszt Sok-sok éve figyelem a kőkeresztet, ami tavasztól késő őszig láthatatlanul bújik meg a növények takarásában. Aztán a téli és kora tavaszi időszakban, amikor az aljnövényzet és a fák lehullajtják leveleiket, újra ott magasodik a fák között, és próbálja „megszólítani” az arra járó utasokat. Szinte minden évben egy-két…

Tovább olvasom

Rábakecskédi menyasszonyok

1944 januárjának első napjaiban, Horváth István plébános a mécses fénye mellett olvasgatta az újév friss napilapjait. Az öt éve tartó háború, a messzi frontokon harcoló falubeliek, az újságokban közölt veszteséglisták (=halottak és sebesültek névsora, adatai), ezen a csendes téli estén távolinak tűntek számára. Az elolvasott cikkek alapján úgy érezte, hogy ez az év végre meghozza a…

Tovább olvasom

Randevú 18 és fél órakor

100 éve vezették be Magyarországon a huszonnégy órás időszámítást Manapság, amikor kora délután rápillantunk az óránkra természetes mindannyiunknak, hogy egy olyan számot látunk vagy tudunk leolvasni az óra számlapjáról, ami 13 óra és 24 óra közé esik. Azt is tudjuk, hogy mai bejegyzésem címében szereplő idő írásmódja helyesen „tizennyolc óra harminc perc”. Ez azonban 100…

Tovább olvasom
Lap tetejére