Egy elfeledett kecskédi birtokos család története 1880 tavaszán egy idős, hajlott hátú asszony várakozott a kenyeri templom előtt. Az asszony a szomszédos Rábakecskéd egyik kis utcájában, egy aprócska házban lakott, ahonnan ezen a hajnalon gyalog sétált a templomig. A nehéz bejárati ajtót zárva találta. Végignézett a főutcán, majd a homályos alakot megpillantva, elégedetten konstatálta, hogy…
A mai napra egy teljesen más bejegyzést szántam. Végül az utolsó pillanatban úgy döntöttem, legyen egy kis aktualitása a posztnak. Ezen a hétvégén, talán sokan döntenek úgy, hogy szabaddá teszik magukat és részt vesznek a Kenyeri falunapon. Ugyan a régi krónikákban nyoma sincs ilyen ünnepnek, de amióta 15-20 éve elkezdődtek a „falunapok”, talán még a…
Bepillantás a „ködmönös grófné” életébe Mai történetemben, az 1700-as évekbe utazhatunk vissza, közösen olvasóimmal. Talán a korszak leginkább ismert eseményei voltak a Rákóczi szabadságharc, az utolsó tatárjárás, vagy éppen Mária Terézia uralkodása. Eközben, kis falunk, 1602-ben a Cziráky család tulajdonába került, akik falunk földjeinek megműveltetése mellett, elsősorban vadászatokat tartottak a Rába melletti ősvadonban, és pihenésképpen…
A falunk legnagyobb épületének környezete egykor és most Mai bejegyzésem mindössze egyetlen épületről és annak környezetéről szól, mondhatná bárki. Mégis úgy gondoltam, hogy ez a több, mint száz éve a falunkban álló épület talán megérdemel egy bejegyzést, mielőtt mindörökre eltűnik egy régi kor emlékeként…A magtár Déli homlokzata, a növények az első emeletet is elérték már…
Mátyás király és a szép Keszey Eszter története Korábbi bejegyzésemben, a Királykút kapcsán már megosztottam egy történetet Mátyás királyról, aki bizony Kenyeriben is járt hajdanán. A történet itt olvasható: Mátyás király Kenyeriben. Az múlt hónapban, régi napilapok között böngészve bukkantam rá, „Smidélisz Béla – Mit mesél a Cser?” című cikksorozatára, ami 1934 nyarán jelent meg a…
Az 1942-es vasúti szerencsétlenség Vönöckön Csengettek az előkelő soproni családi ház ajtaján. Jól öltözött, idősödő hölgy nyitott ajtót. „Táviratot hoztam – mondta a postás – itt tessék aláírni!” A hölgy gyakorlott mozdulattal aláfirkantotta a dokumentumot, és gyors köszönés után már be is zárta az ajtót, és olvasni kezdte a táviratot: „Drága Édesanyám! Sikerült minden ügyünket elintézni…
Egy tűzhelyvásárlás kálváriája az 1960-as években „Látod papa ezt a piskótát? Az enyém soha nem emelkedik fel ilyen szép magasra a sparheltben.” – mondta Ilona néni a férjének. A szomszédból kapott süteményes tányért, újra meg újra körbefordította a konyhaasztalon, aztán csillogó szemmel felnézve csak ennyit mondott: „Döntöttem. Mi is veszünk egy gáztűzhelyet!” Valahogy így kezdődött mai történetem,…
Tanítóválasztás Rábakecskéden, az 1920-as években „…Volt itt a királyi tanfelügyelő vizsgálatra. Böcskeivel nem foglalkoztak, Nadhera énekeltet a gyerekekkel, Szele tanítónő teljesen elégtelen…” – panaszkodott a szombathelyi püspöknek, Hannig János plébános, 1931 novemberében kelt magánlevelében. Így aztán Szele Mária, három évnyi rábakecskédi tanítás után, hamarosan kezébe kapta a püspök levelét azzal, hogy „a jövőben törekedjék…sokkal nagyobb…
Pillanatok a háborús Kenyeriből Mai történetem 1918-ban, Kenyeritől 2000 kilométerre, Stockholmban kezdődött. A svéd hadtörténeti múzeum igazgatójának lánya, a szőke hajú Stella a „Csak egy kislány van a világon…” nóta dallamait játszotta a zongorán. A dalt a stockholmi követség magyar diplomatájától, a számára kimondhatatlan nevű gróf Andrássy Imrétől tanulta, akibe fülig szerelmes volt. „Antracit gróf”…
Válogatás falunk osztályképeiből és tablóiból 2.rész Előző bejegyzésemet az 1974-ben végzett évfolyammal zártam. Ma folytatom a régi tablók és osztályképek közötti böngészést, egészen az 1990-es évig. 1975-ben járunk. Ebben az évben készült el Horváth István plébános a „Kenyeri-Kecskéd története” című kéziratával, amelyben több, mint 800 oldalon meséli el településünk múltját. Sajnos a kézirat soha nem…
