Két öreg beszélget a Pap-domb mellett Sok kis apró történetből, megszámlálhatatlan pillanatképből, megannyi írásos és képi emlékből áll össze egyetlen egésszé falunk történelme. „Ez is nálunk történt…” címmel igyekszem a következő hónapokban felidézni ezek közül néhányat. Két korosodó magyar beszélget a Csönge és Kenyeri közt húzódó Pap domb mellett, a Sömöregi dűlőben. Mellettük száz…
Az utóbbi hetekben került a kezembe a Magyar Rendőr című lap egyik példánya. Az eredetileg a Magyar Királyi Rendőrség szaklapjaként indult, kéthetente megjelenő újság első lapszáma 1936. január 1-én került az újságosokhoz. A háborút követően 1947-től, változatlan címmel, mint a Magyar Államrendőrség lapja jelent meg, aztán 1989-ig a Belügyminisztérium lapjaként olvashatták az érdeklődők. Az 1986…
Amikor 2017. március 16-án, első bejegyzésemet nyilvánossá tettem a kenyeri.blog.hu oldalon, magam sem gondoltam, hogy közel hat év múltán még mindig akad majd olyan történet, lesz még olyan egykori fotó vagy dokumentum, ami témát szolgáltat nekem és olvasóimnak is Kenyerivel kapcsolatban. Az évek során kialakított rendszeren a jövőben sem szeretnék változtatni, ezért új bejegyzéseimet 2023-ban…
Történetek az egykori kenyeri fonóból 1.rész Ma már csak az idősebbek tudják, hogy mi is jelentett egykor a falusi embernek a „fonó”. Látszólag csak egyetlen célt szolgált a „fonó”: a falusi házaknál, a hosszú téli estéken, a megtermelt kendert fonták fel vékony, finom szálakká, hogy abból a takácsmesterek házi vásznat, ponyvát, kötelet készítsenek. Így jutottak…
Beszélgetés Császár Gyulával, a szövetkezet egykori igazgatójával Az egykori történetek elmeséléséhez számtalan forrást, egykori újságcikket, dokumentumot kell átolvasni, értelmezni ahhoz, hogy kijelenthessük: minden szemszögből megvizsgáltuk az eseményeket, és már tudjuk, hogy pontosan mi történt. Sokkal könnyebb dolgunk van akkor, ha a közelmúlt eseményeit vizsgáljuk meg, mert van lehetőségünk olyan személyekkel is beszélgetni, akik szemtanúi, közreműködői…
Településünk ipari szövetkezetének kialakulása 1992 október második napja Kenyeriben látszólag semmiben sem különbözött egy átlagos, őszi pénteki naptól. A hat óra előtt felkelő nap sugarai visszatükröződtek az éjszaki zápor után maradt Barátság utcai tócsákban. A termelőszövetkezet hatalmas szürke kapuját édesanyám már néhány perce szélesre tárta. A kapu feletti „GÉPJAVÍTÓ” felirat alatt sorra gördültek be a munkába érkezők kerékpárjai….
Aratás és cséplés az egykori Kenyeriben Két héttel ezelőtt volt szerencsém részt venni a településünktől alig 25 kilométerre fekvő Szil község hagyományos aratófesztiválján, ahol felelevenítették az egykori, hagyományos, kézi aratás mozzanatait. Úgy gondoltam, hogy ennek kapcsán, mai bejegyzésemben igyekszem a településeinken korábban meghonosodott aratáshoz kapcsolódó szokásokat, mozzanatokat felidézni. Mai fotóim jelentős részét is itt, 2022. június…
Településeink eltűnő földrajzi nevei – külterületek Településeink határában található dűlőnevek máig megörökítették azokat a változásokat, amelyek községeink vallási, gazdasági és társadalmi életében történtek. Beszámoltak a községek belső és külső területein végbement hosszú fejlődésről, a határ kialakulásáról, a benépesülésről, a művelési formákról, sőt közeli és távoli vidékekkel való összefüggésekről is. A dűlőnevek bizonyos állandóságot is képviselnek…
Településeink eltűnő földrajzi nevei – külterületek Minden ember számára természetes, hogy a körülöttünk található dombok, völgyek, vizek, utak és még számtalan természeti képződménynek nevet adjunk. A nevek egy része természetes úton keletkezett. Egyszer régen valaki a táj valamelyik részét, annak jellegzetes vonása miatt elnevezte valahogy. Az elnevezést aztán mások is tudomásul vették, és elkezdték használni. Lassacskán…
Településeink eltűnő földrajzi nevei – belső területek Idősebb olvasóim számára bizonyára nem ismeretlenek a címben szereplő, idegennek tűnő szavak. Szüleinktől, nagyszüleinktől hallottuk már ezeket a kifejezéseket, amikor egy-egy Kenyeri határában található dűlő nevét emlegették. A gazdálkodók ugyan ma is használják még ezeket a megnevezéseket, de biztosan kevesen vannak olyanok, akik azt is tudják, hogy honnan származnak…
