Kenyeri és Rábakecskéd első világháborús emlékművei Mai bejegyzésemmel több, mint két hónapja kezdtem el foglalkozni. Azóta rengeteg régi újságcikket, forrásanyagot, könyvet böngésztem át, hogy bizonyosságot találjak egy közel száz évvel ezelőtt történt eseményre. A munkám meghozta gyümölcsét, és sikerült feltárnom a címében szereplő hősi emlékművek valóban igaz történetét. Hogy miért hangsúlyozom a többes számot és…
Azok a nyolcvanas évek fotókon… Előző bejegyzésem azzal zártam, hogy 1982-ben, Dr. Pörneczi László került a TSZ élére egészen 1989 évi nyugdíjazásáig. Felesége jóvoltából fotókat, újságkivágásokat, egykori beszédek szövegeit kaptam, amit ezúton is köszönök neki. Igyekszem mai bejegyzésemben ezekkel a fotókkal felvillantani azokat a boldog, nyolcvanas TSZ éveket. A kenyeri művelődési ház kisterme, ahol egyébként az…
Az 1959-es alakulástól 1982-ig Mai bejegyzésemmel kapcsolatban – mivel 1959 utáni eseményekről lesz szó – nagyon sok forrásanyagot sikerült találnom. Segítségemre volt továbbá Dr. Pörneczi Lászlóné is, aki férje által összegyűjtött fotókat, dokumentumokat, újságcikkeket bocsájtott rendelkezésemre. Köszönet érte. Átolvasva rengeteg újságcikket bizony könnyen megállapíthattam, hogy a megalakulás és a megszűnés közötti évtizedek koránt sem voltak békések….
Az én édesanyám galamblelkű asszony, Életfáján Isten sok rózsát fakasszon. Sugaras a lelke, s a szíve nemesfém, Ez drága színarany, az meg szelíd napfény. Megszokott imáját mikor mondogatja, Az égben is értem jár a gondolatja. Én édes jó anyámnak, földön párja nincsen Nagy szeretetéért, mind a két kezével Áldja meg az Isten! Anyák napi ünnepség 1962…
Kenyeri színdarabok és színészek képekben Először is köszönetet szeretnék mondani a lelkes Kenyerieknek és elszármazottaknak, akik szüleimen keresztül rengetek fotót juttattak el hozzám és ezáltal a blogra is. Ezekből a fotókból válogattam a mai bejegyzésem anyagát is, igyekezve hozzátenni néhány gondolatot is a fotókhoz. Az 1844-ben született Tóth Ede nevét nem olvashatjuk a történelemkönyvekben. Gyenge…
A Kisczell-Fertőszentmiklós vasútvonal utolsó 35 éve Előző bejegyzésemben a második világháború korszakáig jutottam a vasútvonal történetében. A háború alatt a magyar vonalrész szerepe megnövekedett, a Tapolca környéki bauxitbányák termékeit naponta szállították a tehervonatok. Az egyre nagyobb tengelyterhelések elviselését talpfa-sűrítéssel, sebességcsökkentéssel igyekeztek ellensúlyozni, ami a vágányhálózat folyamatos leromlását eredményezte. A háborús időkben néhány átalakítást is végeztek…
A kezdetek: Kisczell-Fertőszentmiklós vasútvonal A helyiérdekű vasút létesítésének gondolata 1893 nyarán került nyilvánosságra. A felmerült két elképzelés közül Radó Kálmán, egykori vasvármegyei főispán és a mögötte álló Münchner-Localbank tőkéje által támogatott, Eszterházától Répcelakon át Celldömökig vezető vonal megvalósítása került a döntéshozók elé. A Budapesti Hírlap, 1895. április 20-i számában megjelent a kereskedelemügyi miniszter által ellenjegyzett vasútépítési előmunkálati…
Rábakecskéd hídjainak története a 2. századtól napjainkig A 8611 számmal ellátott úton autózva, a 23-24 kilométer szelvényei között két hídon is áthaladunk. Mai bejegyzésemben a Rába folyón átvezető híd történetét igyekszem felidézni. A Rába folyó első írásos emléke, a 2. századból származó Pannónia térkép, amelyiken a folyót teljes hosszban feltüntette Ptolemaiosz, korának egyik legnagyobb matematikusa, csillagásza…
Beszélgetés Kiss Matild, egykori művelődési ház igazgatóval Legutóbbi, e témában született bejegyzésemben 1969. nyaráig, az új Művelődési ház felavatásának időpontjáig jutottam el. Mivel emberöltőben mérve nem túl távoli események következnek, ezért mai bejegyzésem történéseinek szereplői javarészt ma is közöttünk élnek még, így személyesen volt lehetőségem rákérdezni tőlük a múltnak erre a kis darabjára. Ebben segítségemre…
1968-at írtunk. Átlagos reggel volt ez is, akárcsak a nyár eleji napok mindegyike. A Lenin utca és a Fő utca sarkán, a gesztenyefákkal övezett zöld területen kialakított „pályán” fiatal iskoláslányok kergették a labdát. Kézilabda mérkőzésre készültek a szomszédos Pápoc leánycsapata ellen. A pálya széléről Tóth Kálmán tanár úr – ezúttal gondos edzőként – figyelte, és utasította…
