2025.04.19.

1900-as_évek

Megy a gőzős, megy a gőzős…

PTamás010 perc

A kezdetek: Kisczell-Fertőszentmiklós vasútvonal A helyiérdekű vasút létesítésének gondolata 1893 nyarán került nyilvánosságra. A felmerült két elképzelés közül Radó Kálmán, egykori vasvármegyei főispán és a mögötte álló Münchner-Localbank tőkéje által támogatott, Eszterházától Répcelakon át Celldömökig vezető vonal megvalósítása került a döntéshozók elé. A Budapesti Hírlap, 1895. április 20-i számában megjelent a kereskedelemügyi miniszter által ellenjegyzett vasútépítési előmunkálati…

Tovább olvasom

Híd a Rába felett

PTamás014 perc

Rábakecskéd hídjainak története a 2. századtól napjainkig A 8611 számmal ellátott úton autózva, a 23-24 kilométer szelvényei között két hídon is áthaladunk. Mai bejegyzésemben a Rába folyón átvezető híd történetét igyekszem felidézni. A Rába folyó első írásos emléke, a 2. századból származó Pannónia térkép, amelyiken a folyót teljes hosszban feltüntette Ptolemaiosz, korának egyik legnagyobb matematikusa, csillagásza…

Tovább olvasom

Az új Művelődési ház első évtizede

PTamás016 perc

Beszélgetés Kiss Matild, egykori művelődési ház igazgatóval Legutóbbi, e témában született bejegyzésemben 1969. nyaráig, az új Művelődési ház felavatásának időpontjáig jutottam el. Mivel emberöltőben mérve nem túl távoli események következnek, ezért mai bejegyzésem történéseinek szereplői javarészt ma is közöttünk élnek még, így személyesen volt lehetőségem rákérdezni tőlük a múltnak erre a kis darabjára. Ebben segítségemre…

Tovább olvasom

„Kultúrházunk” születése

PTamás013 perc

1968-at írtunk. Átlagos reggel volt ez is, akárcsak a nyár eleji napok mindegyike. A Lenin utca és a Fő utca sarkán, a gesztenyefákkal övezett zöld területen kialakított „pályán” fiatal iskoláslányok kergették a labdát. Kézilabda mérkőzésre készültek a szomszédos Pápoc leánycsapata ellen. A pálya széléről Tóth Kálmán tanár úr – ezúttal gondos edzőként – figyelte, és utasította…

Tovább olvasom

Húsvéti szokások a faluban

PTamás07 perc

Korán indult a reggel húsvétvasárnap a faluban. Hat órakor kezdődött a templomban az ételek megáldása. Az erre az alkalomra tartogatott „sódar” (megjegyzés: sonka), kalács, tojások, sőt a só és torma is kosarakba került, amit a templomban a pap egy rövid szertartás keretében megáldott. Mivel negyven napig nem ettek húst, ezért úgy tartották, hogy „meg ne…

Tovább olvasom

Régi fotók, ismerős arcok…

PTamás02 perc

Kenyeri lánykör „Régi fotók, ismerős arcok” címmel fogom megosztani a blogon a hozzám eljuttatott családi vagy közösségi eseményeken készült régi fotókat. Elsőként egy Nemes Jenőné által megőrzött fotót teszek közzé. A hölgyek öltözékéből úgy tűnik, hogy akkor is tavasz lehetett, amikor ez a fotó készült. Sajnos a készítés dátumát nem ismerem. Ezen a napon összegyűltek…

Tovább olvasom

Húsvétra készülve

PTamás09 perc

A „nagyhét” eseményei a faluban Ezt az időszakot Krisztus szenvedésére és halálára emlékezve élték meg úgy az ország, mint Kenyeri lakosai. Szokás volt nem csak a lelket megtisztítani Húsvétra, de nagytakarítás is erre az időszakra esett mindenütt. Falunkban még arra is ügyeltek, hogy akinek a  háza előtt haladt el a feltámadási körmenet, azok a házak külső falát…

Tovább olvasom

Köszönet

PTamás03 perc

Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik az elmúlt két hétben bármilyen módon segítettek egy régvolt Kenyeri megismerésében adatokkal, dokumentumokkal, fotókkal, akár személyesen, akár szüleimen keresztül. Szinte hihetetlen, hogy a Királykút történetében szereplő hét hölgy egyike jelentkezett és fotókat is küldött a családjáról, az épületekről és a Király-kútról is. Külön köszönöm Peller Istvánné Horváth Editnek,…

Tovább olvasom

II. Világháborút követő évek kulturális élete

PTamás08 perc

Az 1945-1947 időszak Korábban már érintettem ezt az időszakot is, de úgy gondolom érdemes egy kicsit bővebben is megemlékezni erről a határvonalról, ami a régi rendszer és egy teljesen új rendszer találkozását jelentette. A háborús viszonyok miatt 1945 első 4-5 hónapjában népművelő munka sehol nem folyt Vas vármegye területén. Az első átfogó feladat, ami kötelező jelleggel…

Tovább olvasom

Népháztól a Művelődési házig

PTamás09 perc

Kulturális élet 1930-1970 közötti évek Legutóbbi bejegyzésem azzal zártam, hogy 1923-ban községi és állami támogatással felépült Rábakecskéden a Népház. A Népház mindössze három helyiségből állt: egy nagyteremből, amit középen spanyolfal választott el és két kisebb oldalhelyiségből. Később a mozi létrejöttekor a spanyolfalat eltávolították. Klubélet csak a kis helyiségekben zajlott, ahol kártyázással, sakkozással töltötték szabadidejüket főleg…

Tovább olvasom
Lap tetejére