Két öreg beszélget a Pap-domb mellett Sok kis apró történetből, megszámlálhatatlan pillanatképből, megannyi írásos és képi emlékből áll össze egyetlen egésszé falunk történelme. „Ez is nálunk történt…” címmel igyekszem a következő hónapokban felidézni ezek közül néhányat. Két korosodó magyar beszélget a Csönge és Kenyeri közt húzódó Pap domb mellett, a Sömöregi dűlőben. Mellettük száz…
Az utóbbi hetekben került a kezembe a Magyar Rendőr című lap egyik példánya. Az eredetileg a Magyar Királyi Rendőrség szaklapjaként indult, kéthetente megjelenő újság első lapszáma 1936. január 1-én került az újságosokhoz. A háborút követően 1947-től, változatlan címmel, mint a Magyar Államrendőrség lapja jelent meg, aztán 1989-ig a Belügyminisztérium lapjaként olvashatták az érdeklődők. Az 1986…
155 éve vigyázza az utasokat a faluszéli kőkereszt Sok-sok éve figyelem a kőkeresztet, ami tavasztól késő őszig láthatatlanul bújik meg a növények takarásában. Aztán a téli és kora tavaszi időszakban, amikor az aljnövényzet és a fák lehullajtják leveleiket, újra ott magasodik a fák között, és próbálja „megszólítani” az arra járó utasokat. Szinte minden évben egy-két…
Pásztorok, esőcsinálók, életmentő, a Lánka halála és a kétfejű sas Mai bejegyzésemben a Vas Népe napilapban megjelent néhány érdekes cikket szeretnék megosztani olvasóimmal. Közös bennük, hogy mindegyik történet a Lánka patakhoz kapcsolódik. Emlékeznek még azokra az időkre, amikor az Ágoston testvérek, a falu kanászai terelték reggel a kondát az utcákon át a patakpartra? Tudták, hogy…
Kenyeri iskolák története Korábbi bejegyzéseimben számtalanszor érintettem már településünk oktatását. Közösen megismerkedhettünk néhány pedagógus történetével (Polyanetz Ferenc története itt, míg Szele Mária története itt olvasható). A volt diákok iskolai tablói között is böngészhettünk már (itt a korábbi és itt a későbbi tablók nézhetők újra). Ma elsősorban az iskolával, mint épülettel szeretnék foglalkozni, megismertetni minden érdeklődővel azokat a…
Az eltűnt II. Világháborús emlékmű és országzászló története Előző bejegyzésemet azzal zártam, hogy nem tudtam mire vélni falunk honlapján hivatkozott részletes leírást a rábakecskédi hősi szoborral kapcsolatban, ami 1944-re teszi, az akkor már 16 éve álló emlékmű avatását, ráadásul részleteket is közöl az ünnepséggel kapcsolatban. Azt reméltem, hogy ez a tévedés elvezet egy másik szoboravatáshoz…
Kenyeri és Rábakecskéd első világháborús emlékművei Mai bejegyzésemmel több, mint két hónapja kezdtem el foglalkozni. Azóta rengeteg régi újságcikket, forrásanyagot, könyvet böngésztem át, hogy bizonyosságot találjak egy közel száz évvel ezelőtt történt eseményre. A munkám meghozta gyümölcsét, és sikerült feltárnom a címében szereplő hősi emlékművek valóban igaz történetét. Hogy miért hangsúlyozom a többes számot és…
A Kisczell-Fertőszentmiklós vasútvonal utolsó 35 éve Előző bejegyzésemben a második világháború korszakáig jutottam a vasútvonal történetében. A háború alatt a magyar vonalrész szerepe megnövekedett, a Tapolca környéki bauxitbányák termékeit naponta szállították a tehervonatok. Az egyre nagyobb tengelyterhelések elviselését talpfa-sűrítéssel, sebességcsökkentéssel igyekeztek ellensúlyozni, ami a vágányhálózat folyamatos leromlását eredményezte. A háborús időkben néhány átalakítást is végeztek…
A kezdetek: Kisczell-Fertőszentmiklós vasútvonal A helyiérdekű vasút létesítésének gondolata 1893 nyarán került nyilvánosságra. A felmerült két elképzelés közül Radó Kálmán, egykori vasvármegyei főispán és a mögötte álló Münchner-Localbank tőkéje által támogatott, Eszterházától Répcelakon át Celldömökig vezető vonal megvalósítása került a döntéshozók elé. A Budapesti Hírlap, 1895. április 20-i számában megjelent a kereskedelemügyi miniszter által ellenjegyzett vasútépítési előmunkálati…
1968-at írtunk. Átlagos reggel volt ez is, akárcsak a nyár eleji napok mindegyike. A Lenin utca és a Fő utca sarkán, a gesztenyefákkal övezett zöld területen kialakított „pályán” fiatal iskoláslányok kergették a labdát. Kézilabda mérkőzésre készültek a szomszédos Pápoc leánycsapata ellen. A pálya széléről Tóth Kálmán tanár úr – ezúttal gondos edzőként – figyelte, és utasította…
