Négy képeslap falunk múltjából és jelenéből 1. rész
Mai bejegyzésemben mindössze négy képeslapot szeretnék megosztani minden kedves olvasómmal. Természetesen néhány érdekességet is megemlítek majd mindegyikkel kapcsolatban.
A magyar képeslapkiadás 1896-ban, a millennium évében kezdődött. 1896-ig mindössze két alkalmi levelezőlap jelent meg. Az egyiket 1891-ben adták ki a temesvári ipari- és mezőgazdasági kiállításról, a másik 1895-ben jelent meg Kis-Czellről (ma Celldömölk), a király látogatása alkalmából. A képeslapok tömeges megjelenése ezek után kezdődött. Elsők között ábrázolták a fővárost és a legnagyobb településeket, fürdőket és turisztikai látványosságokat. Budapestről például több mint 1800 fajta képeslap készült. A városképek és a tájképek lettek a képeslapkészítés legnépszerűbb témái. A fotóábrázolások az 1890-es években jelentek meg, ezek magukkal hozták a „mozaik” képeslapokat, melyeken több képet zsúfoltak össze. A századforduló jellemzői a címeres városképi lapok voltak. A XX. század elején aztán megszámlálhatatlan képeslap készült a vidéki városokról, falvakról is. A lapoknak a középpontjában majdnem mindig történelmi nevezetességek, műemlékek szerepeltek.
Mai első képeslapunk is ebből a korai korszakból származik. A négy képből álló mozaik felső két fotóján a templom és a hozzá vezető gesztenye fasor látható. A fasort azért ültették, hogy csökkentsék a szekerek által felvert port, és egyben sétaútként is szolgált a falu és a grófi család számára. Érdekességként jegyzem meg, hogy a grófi család a Kecskédieknek is felajánlotta, hogy egészen az első kecskédi házig elültetik a fasort, ha hozzájárulnak a facsemeték beszerzéséhez. A Kecskédiek nem akartak ezért pénzt kiadni, amit a következő évtizedekben már nagyon megbántak. Az alsó képen a régi plébánia, előtte Markovics Arnold egykori plébános. A jobb alsó fotón az akkori „ABC áruház” megfelelője, a HANGYA Szövetkezet boltja látható, előtte a vásárlókkal.
Kenyeri képeslap az 1910-20 közötti évekből
Második képeslapunk néhány évvel később, az 1920-30 közötti években készült. Három fotó található rajta. Legfelül a főutca fotója, az előtérben a falu lakóival, háttérben a templommal. A fotó a mai Rákóczi utca elejéről készülhetett, ami akkoriban nem volt még utca, csak egy keskeny úton lehetett elsétálni a temetőig. A fotón természetesen nem látható még a zárda épülete sem (mai óvoda), amit csak évekkel később kezdtek el építeni. Az alsó fotón Pusztay Ferenc vendéglője és a régi kéttantermes iskola látható, előtte talán a kántortanítóval.
Kenyeri képeslap az 1920-30 közötti évekből
Harmadik képeslapunk kiadásának dátuma 1930, kiadója Szilágyi Arthur kőszegi műintézete. Ismét négy fotó került a mozaikra. Jobb oldalon az elmaradhatatlan templom és a fasor, alatta az első képeslapon is szereplő plébánialak látható. Ha jobban megnézzük az első és a harmadik képeslapon szereplő templom fotóját, akkor észrevehetjük, hogy amíg az első fotón semmi nincs a templom bejárata mellett, addig ezen a fotón már ott látható a hősi emlékmű, amit 1928-ban avattak fel, rajta az Első Világháborúban elesett kenyeri hősök neveivel. A fotón jól kivehető, hogy csak egyetlen márványtábla van az emlékművön. Természetesen a II. Világháborúban elesett hősök nevei csak 1945 után kerültek az emlékműre. A bal oldalon két új fotót is találunk. Schlésinger Béla vegyesboltja a Fő utcában volt (ma: Ady utca 51 szám). A fotós kedvéért a tulajdonos és a vásárlók is szépen felsorakoztak a bolt előtt. A bal alsó fotón a Kenyeri vasútállomás látható. Szintén érdekesség, hogy az állomás épületének homlokzata teljesen sík volt a megépítésekor és a fotón is. Később aztán a korszerűbb váltók állítása, és a jobb beláthatóság miatt egy kis, üvegezett toldalékot építettek a bejárat elé Kenyeriben. A fotós kedvéért szintén kiálltak az épület elé az utazók és az állomás személyzete is.
Kenyeri képeslap az 1930-as évekből
Mai utolsó képeslapunk az 1940-es években készült. Ismét négy fotót találunk a lapon, az egyiket kissé szokatlan elrendezésben. A bal alsó fotón látható, hogy az előző 10 év során szépen megnőttek a gesztenyefák a templom környezetében. Ezúttal a jobb alsó fotón megcsodálhatjuk a Vasút utcai gesztenye fasort is, amit a Fő utcában található gesztenyefák után ültettek, miután megépült Kenyeriben a vasútállomás. Itt jól látható, hogy az út mindkét oldalán két-két sor gesztenyefát ültettek, és közöttük húzódott a keskeny és árnyas sétaút, ahol szívesen sétáltak elődeink. A felső fotókon eddig nem látott, új épületeket láthatunk. Jobb oldalon a Dávid ház, amelyik földszintjén üzlet működött. Ma már nem látható az üzlet bejárati ajtaja az épület közepén és a hozzá vezető lépcsőt is elbontották az idők során. A bolt előtt valószínűleg a fotóst szállító gépkocsi parkol. A háttérben jól kivehető a Szentháromság szobor is a régi fakerítéssel. A bal felső fotón egy frissen épült épületegyüttes látható: a zárda (ma óvoda) épülete, az új kéttantermes iskola és a mellette felépült, szintén két tanító lakhatását biztosító pedagógus lakás. Mindhárom épület egy időben épült, átadásukra 1935. októberében került sor.
Pörneczi Tamás 2017
Kenyeri képeslap az 1940-es évekből
Képeslapok közötti barangolásomat a következő bejegyzésemben folytatom. Legközelebb az 1945 után készült képeslapokat nézhetjük meg közösen.
