Az utóbbi években nagyon sok esküvői fotót sikerült összegyűjtenem. A fotókon a menyasszony és a vőlegény mellett, mindig megtalálhatók a koszorúslányok és kísérőik is. Az egykori fiatalok közül nagyon sokan ma is köztünk élnek. Gyermekeik, unokáik, ismerőseik és talán önmaguk is szívesen tekintenek vissza ezekre a régi emlékekre.
Kenyeri koszorúslányok egy 1973-as esküvőn (családi albumomból)
Korábbi bejegyzésemben részletesen ismertettem már, a két háború közötti időszak lakodalmi és esküvői szokásait, amit ide kattintva újra elolvashatnak.
MÁTÉ EVANGÉLIUMA – 25. fejezet: A tíz szűz
Akkor hasonló lesz a mennyek országa ahhoz a tíz szűzhöz, akik vették a lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására. Öt közülük balga volt, öt pedig okos. A balgák ugyanis amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat, az okosak viszont a lámpásukkal együtt olajat is vittek korsókban. Mivel pedig a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak, és elaludtak. Éjfélkor azután kiáltás hangzott: Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására! Ekkor ezek a szüzek mind felébredtek, és rendbe hozták a lámpásukat. A balgák így szóltak az okosakhoz: adjatok nekünk az olajotokból, mert a lámpásunk kialszik. Az okosak így válaszoltak: Hátha nem lesz elég nekünk is meg nektek is, menjetek inkább a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak! Amíg azok vásárolni voltak, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Azután bezárták az ajtót. Később megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk! Ő azonban így válaszolt: Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket. Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!
Az első „koszorúslány” említést a Biblia fent idézett szakaszában találjuk. A zsidók lakodalmas szokásai szerint a menyasszony 10 társnője (koszorúslánya) meghívást kapott, hogy fáklyás táncával fogadja a vőlegényt s gyönyörködtesse a násznépet. A példabeszéd 5 szüze okos volt, mert számított a vőlegény esetleges késésére. Az 5 balgának ez nem jutott eszébe. A vőlegény valóban késett, s amikor az éjszakában elébe kellett menni a fogadására, csak az okosok voltak rá képesek. Ők bevonulhattak a menyegzőre, a balgák viszont kívül maradtak. Első ábrázolásuk a Rossanói kódexben található, ami a 6. században készült.
Okos és balga szüzek – a koszorúslányok „elődei” – a 6. században keletkezett Rossanói kódex oldalairól
A koszorúslány vagy nyoszolyólány a menyasszony segítője volt a lakodalmi szokásokban. Ősi emberi megnyilvánulás, hogy az élet fordulópontjain (születés, házasságkötés, halál) a közösség, mely addigi életének meghatározó része volt, valamilyen formában körülveszi, „koszorúzza” az embert. A koszorúslányok (legalább 4, de több is lehet) a leányi közösségből távozó társukat elkísérik a házasság kötelékébe. Összetartozásuk jele, hogy a menyasszonyhoz hasonlóan koszorút viselnek. Nevük részben erre utal, részben hivatásukra, mely által mintegy körülveszik (koszorúzzák) leánytársukat. Feladatkörük vidékenként változott, de az 1930-as években élő népszokásokban még ők öltöztették a menyasszonyt, ők tették fejére a koszorút, a lakodalmi virágokat ők szerezték be, ezért néhol együtt mentek ki az erdőbe, mezőre virágot szedni, koszorúba kötni, ők virágozták föl a vőfélyeket. A nászágyat a nyoszolyóasszony készítette el, s ő kísérte oda az ifjú asszonyt, aki az esküvő másnapján a koszorúslányok kíséretében ment a templomba az asszonyavatásra.
Magdolna és Sándor esküvői fotója; őket hat koszorúslány kísérte (köszönet a fotóért Svedics Lászlónénak)
Kenyeri esküvői fotó, kilenc koszorúslánnyal (családi albumomból)
Imre és Mária esküvői fotója, mögöttük három koszorúslány és sok-sok ismerős (családi albumomból)
Irma és Pál esküvői fotója, hét koszorúslánnyal (családi albumomból)
Kenyeriben is úgy hitték, hogy a koszorúslányok között a menyasszony elrejtőzhet, észrevétlen maradhat az ártó szellemek számára. Másrészt a koszorúslány szerep kiváló alkalom volt a még eladósorban lévő hajadonoknak, hogy díszes ruhában pompázva, fontos feladatukat ellátva a figyelem előterébe kerüljenek, s így könnyebben találjanak férjet maguknak. Kenyeriben is előfordult, hogy koszorús-párokat hívtak a lakodalomba: amelyik leánynak komoly udvarlója volt, azt vele együtt hívták, a többinek a legény pajtásai, vagy a rokonság közül választottak párt. A koszorúslányok felkérése általában az eljegyzés után volt esedékes, így nekik is elegendő idejük volt felkészülni. Sok helyen az esküvő napján ezt egy újabb felkérés követte, ennek során a vőfély vagy a násznagy tréfás versikében hívta a kijelölt lányokat koszorúslánynak.
Margit és Tibor esküvőjének kilenc koszorúslánya és párjaik 1973 (családi albumomból)
Bár szerepük némiképpen megváltozott, ma is sok esküvő résztvevői a koszorúslányok. Lehetnek felnőttek vagy gyerekek, szerepkörük ettől is függ. A kis koszorúslányok általában csak kísérik a menyasszonyt, a nagyobbak a hagyományos segítő szerepet is magukra vállalják. Akit felnőttként kérnek fel koszorúslánynak, annak illik az esküvő szervezéséből is kivenni a részét. Ez lehet a menyasszonyi ruha kiválasztásában nyújtott segítségtől az esküvő részleteinek, vagy a lánybúcsúnak a megszervezéséig bármi, amit a menyasszony rá bíz. Emellett fontos, hogy lelki támasza is legyen a menyasszonynak, hiszen az utolsó hetekben nagyon nagy teher nehezedik rá!
Kenyeri legények és koszorúslányok az 1970-es évekből (családi albumomból)
Kenyeri esküvői fotó 1950 körül; az esküvői menet elején öt koszorúslánnyal (családi albumomból)
Rozália és koszorúslányai 1964 (köszönet a fotóért Nagy Dezsőnének Csöngére)
A koszorúslányok általában egyforma ruhába öltöznek. Van, amikor csak a szín egyezik, és ezen belül maguk választanak alkatuknak megfelelő szabásvonalat, máshol teljesen egyforma ruhát vesz fel mindegyik. Akármelyik megoldás mellett is döntsenek, fontos, hogy a koszorúslány ruhák színe és stílusa harmonizáljon a menyasszony öltözékével, csokrával. A ruha költségeit régebben a menyasszony állta, ma már gyakoribb, hogy ez a koszorúslányokra hárul. Ebben az esetben viszont illik megengedni, hogy a ruha szabásáról is ők döntsenek.
Pörneczi Tamás
Források: Magyar Katolikus Lexikon, Esküvői Lexikon, Horváth István kéziratai, családi fotóalbumon
