A Cser árja

Egy szokatlan természeti jelenség története „Ádám Ernő, a kenyeri tsz gépszerelője március 11-én, hétfőn is pontos időben megjelent munkahelyén. Előző éjjel azonban már keveset aludt. Szinte fél óránként kiszaladt az udvarra, hallgatta, figyelte a víz csobogását. Odabent a házban nyugodtan aludt a két gyermek, az asszony azonban álmatlanul forgolódott ágyában. – Ne menjél ma dolgozni…

Tovább olvasom

Már a falut régen járom, szemeimet majd lezárom

Bakterek, korombírók és a község egykori alkalmazottai Tudják mi volt a feladata a korombírónak Kenyeriben? Hallottak arról, hogy Rábakecskéden miért nem szabadott bezárni éjszakára a konyhaajtót senkinek sem az 1800-as évek végéig? Tudják, hogy miért járta két ember éjszakánként, vastag furkósbottal falunk utcáit? Hallottak arról, hogy a Pápocra vezető út mellett egykor szőlőt termesztettek, ahol…

Tovább olvasom

Omladozó múlt…Királykúti kőkereszt

155 éve vigyázza az utasokat a faluszéli kőkereszt Sok-sok éve figyelem a kőkeresztet, ami tavasztól késő őszig láthatatlanul bújik meg a növények takarásában. Aztán a téli és kora tavaszi időszakban, amikor az aljnövényzet és a fák lehullajtják leveleiket, újra ott magasodik a fák között, és próbálja „megszólítani” az arra járó utasokat. Szinte minden évben egy-két…

Tovább olvasom

Randevú 18 és fél órakor

100 éve vezették be Magyarországon a huszonnégy órás időszámítást Manapság, amikor kora délután rápillantunk az óránkra természetes mindannyiunknak, hogy egy olyan számot látunk vagy tudunk leolvasni az óra számlapjáról, ami 13 óra és 24 óra közé esik. Azt is tudjuk, hogy mai bejegyzésem címében szereplő idő írásmódja helyesen „tizennyolc óra harminc perc”. Ez azonban 100…

Tovább olvasom

Visszatekintés és számvetés 2020

Újra eltelt egy esztendő. Számomra is hihetetlen, hogy immár közel négy éve annak, hogy 2017. március 16-i első bejegyzésemet nyilvánossá tettem a kenyeri.blog.hu oldalamon. Az évek során kialakított rendszeren – ami  bízom abban, hogy olvasóimnak is könnyen követhető és átlátható – a jövőben sem szeretnék változtatni. Ennek jegyében új bejegyzéseimet mindig kéthetente, péntekenként, 19:00 órakor…

Tovább olvasom

A harapós postamester és a karácsonyi meglepetés

125 éves karácsonyi történetek Az utóbbi két évben igyekeztem úgy alakítani blogomat, hogy az év utolsó bejegyzése mindig egy-egy érdekes, karácsonyi történet legyen. Ettől a hagyománytól idén sem szeretnék eltérni. Ezúttal két történetet is szeretnék megosztani. Elsőként egy „harapós” postamester és két önzetlen távírász hölgy szomorúan induló karácsonyába pillanthatunk bele, majd egy humoros história következik…

Tovább olvasom

Ilka, aki két férj között egy Czirákyt szeretett

A napokban bukkantam rá az 1912-ben megjelent „Emlékirataim” című könyvre, aminek szerzője, a számomra ismeretlen Gróf Kinskyné Pálmay Ilka nevű hölgy. Bizonyára kedves olvasóim közül is kevesek kapták fel a neve hallatán a fejüket. Pedig az 1800-as évek végének legünnepeltebb primadonnájáról van szó, akiről Krúdy Gyula regényt írt, akinek nevét az ország határain belül és…

Tovább olvasom

A nap, amikor Ferenc Jóska nálunk csatázott

125 éve történt a Kemenesalján Gondolták volna kedves olvasóim, hogy a számtalan, meghatározó történelemi esemény között volt egy olyan nap, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia császára és egyben Magyarország királya, a kenyeri kertek alatt egy fekete paripáról nézte, amint többezer huszár csatázik egymással? Tudták, hogy ezt az ütközetet, a környékünk előkelő hölgyei és urai, a csöngei…

Tovább olvasom

Vitéz Pócza Gyula pályafelvigyázó

Egy kenyeri háborús hős emlékezete Mai történetemnek aktualitását egy holnapi esemény adja, de a történet gyökerei egészen az 1780-as évek végére nyúlnak vissza. II. József osztrák főherceg, valamint magyar és cseh király uralkodását arra tette fel, hogy megreformálja az általa irányított államokat. Ennek jegyében közel 6000 rendeletet alkotott tíz évnyi királysága alatt (azaz napi kettőt). A Magyarországon csak „Kalapos királynak”…

Tovább olvasom

A hétszáz éves Rábakecskéd

Mai bejegyzésemnek egy kerek, de szomorú évforduló adja az aktualitását. Közel 700 évig állta a történelem viharait, földrengések, árvizek, járványok, tatár, török, német és orosz hadseregek, két világháború, szabadságharcok sem tudták elpusztítani. A dicsőséges évszázadoknak, éppen hetven évvel ezelőtt, egy 1950. szeptember 1-én életbe lépett rendelet vetett véget. A falunak ezt a területét az ősidőkben…

Tovább olvasom