A hangszerek királya

A kenyeri templom orgonájának története Mai bejegyzésemben mindössze egy tárgy történetét szeretném megismertetni olvasóimmal. Egy tárgyét, ami a feljegyzések szerint, több mint 300 éve került először Kenyeribe. Egy tárgyét, amit a hangszerek királyának neveznek. Ez a tárgy nem más, mint a templom orgonája. Bejegyzésem aktualitása az, hogy ez év novemberében a kenyeri templom orgonája –…

Tovább olvasom

A Kecskédiek temploma 1. rész

A kecskédi harangszó története Takács Sándor, egykori „korcsmáros” álma, hogy Rábakecskédnek önálló temploma épüljön, lassan száz éves lesz. Az idők során, a két szomszédos település terjeszkedésével, Kenyeri és Kecskéd egyre közelebb került egymáshoz, úgy földrajzilag, mint minden egyéb vonatkozásban is. Lassacskán eggyé váltak. Közös lett a föld, közös lett a falu vezetősége, és közös lett a…

Tovább olvasom

Kenyeriből a madeirai halálos ágyig

Magyarország utolsó királyának sikertelen visszatérése Két korábbi bejegyzésemben is szerepelt már olyan történet, amikor egy magyar királyt Kenyeribe hozott a sorsa. A Mátyás király Kenyeriben  és az Eszter útja  történetben is Mátyás királyról esett szó, akiről számos történet keletkezett halála után, több kevesebb igazságtartalommal. Mai történetemben szereplő uralkodó az 1800-as évek végén született, így vele kapcsolatban sokkal több…

Tovább olvasom

Titkos levél a templom oltárában?

Egy elfeledett kecskédi birtokos család története 1880 tavaszán egy idős, hajlott hátú asszony várakozott a kenyeri templom előtt. Az asszony a szomszédos Rábakecskéd egyik kis utcájában, egy aprócska házban lakott, ahonnan ezen a hajnalon gyalog sétált a templomig. A nehéz bejárati ajtót zárva találta. Végignézett a főutcán, majd a homályos alakot megpillantva, elégedetten konstatálta, hogy…

Tovább olvasom

Egy árva gerliczének sóhajtozó zokogási…

Bepillantás a „ködmönös grófné” életébe Mai történetemben, az 1700-as évekbe utazhatunk vissza, közösen olvasóimmal. Talán a korszak leginkább ismert eseményei voltak a Rákóczi szabadságharc, az utolsó tatárjárás, vagy éppen Mária Terézia uralkodása. Eközben, kis falunk, 1602-ben a Cziráky család tulajdonába került, akik falunk földjeinek megműveltetése mellett, elsősorban vadászatokat tartottak a Rába melletti ősvadonban, és pihenésképpen…

Tovább olvasom

„Zúgva, bőgve törte át a gátot, el akarta nyelni a világot!”

Árvizek története a településünkön Településünk történetével egyidős a környező árvizek története is, így már az első írásos emlékek között találhatunk utalásokat a falut sújtó áradásokról. Az Eszterházy család levéltárában található az az 1402 évi keltezésű irat, amiben Cziráky Miklós, a vasvári káptalan segítségével, eltiltotta Kanizsai Jánost és testvéreit attól, hogy az árvizek miatt a Rába…

Tovább olvasom

Megy a gőzős, megy a gőzős…

A kezdetek: Kisczell-Fertőszentmiklós vasútvonal A helyiérdekű vasút létesítésének gondolata 1893 nyarán került nyilvánosságra. A felmerült két elképzelés közül Radó Kálmán, egykori vasvármegyei főispán és a mögötte álló Münchner-Localbank tőkéje által támogatott, Eszterházától Répcelakon át Celldömökig vezető vonal megvalósítása került a döntéshozók elé. A Budapesti Hírlap, 1895. április 20-i számában megjelent a kereskedelemügyi miniszter által ellenjegyzett vasútépítési előmunkálati…

Tovább olvasom

Híd a Rába felett

Rábakecskéd hídjainak története a 2. századtól napjainkig A 8611 számmal ellátott úton autózva, a 23-24 kilométer szelvényei között két hídon is áthaladunk. Mai bejegyzésemben a Rába folyón átvezető híd történetét igyekszem felidézni. A Rába folyó első írásos emléke, a 2. századból származó Pannónia térkép, amelyiken a folyót teljes hosszban feltüntette Ptolemaiosz, korának egyik legnagyobb matematikusa, csillagásza…

Tovább olvasom

Húsvéti szokások a faluban

Korán indult a reggel húsvétvasárnap a faluban. Hat órakor kezdődött a templomban az ételek megáldása. Az erre az alkalomra tartogatott „sódar” (megjegyzés: sonka), kalács, tojások, sőt a só és torma is kosarakba került, amit a templomban a pap egy rövid szertartás keretében megáldott. Mivel negyven napig nem ettek húst, ezért úgy tartották, hogy „meg ne…

Tovább olvasom

Húsvétra készülve

A „nagyhét” eseményei a faluban Ezt az időszakot Krisztus szenvedésére és halálára emlékezve élték meg úgy az ország, mint Kenyeri lakosai. Szokás volt nem csak a lelket megtisztítani Húsvétra, de nagytakarítás is erre az időszakra esett mindenütt. Falunkban még arra is ügyeltek, hogy akinek a  háza előtt haladt el a feltámadási körmenet, azok a házak külső falát…

Tovább olvasom
Lap tetejére