Véget ér az év

Feledésbe merülő hagyományok a múlt századi Kenyeriben Előző két bejegyzésemben az adventi ünnepkör Kenyeri szokásait, babonáit, hiedelmeit igyekeztem felidézni, aminek első részét ide kattintva, második részét ide kattintva olvashatnak újra. Ma bejegyzésemben az év utolsó hetének és az új év első napjainak régi Kenyeri szokásait szeretném feleleveníteni. Ezen a héten szinte mindegyik naphoz tartozott valamilyen…

Tovább olvasom

Adventi szokások és ünnepek – Második rész

Karácsonyi hagyományok a múlt századi Kenyeriben Előző bejegyzésemben az adventi ünnepkör első két hetének Kenyeri szokásait, babonáit, hiedelmeit igyekeztem felidézni, ami ide kattintva olvashatnak újra. Ma a karácsony előtti két hét régi Kenyeri szokásait szeretném feleleveníteni. A „szálláskeresés” népszokása Kapuváron December 15-én kezdődött a „Szálláskeresés” népszokása, ami mára teljesen feledésbe merült Kenyeriben. A népszokásban 9 család…

Tovább olvasom

Adventi szokások és ünnepek – Első rész

Feledésbe merülő hagyományok a múlt századi Kenyeriben A karácsonyt megelőző négy hét, az emberiség legalább 4000 éves – a Megváltó születésére való – várakozását testesíti meg. Őseink, ahogy ma mi is, az Adventi időszakot előkészületi időszaknak tartották, ami alatt felkészülhettek a Karácsonyra. Mai bejegyzésemben ennek az időszaknak az első két hetében szokásos hagyományokat szeretném felidézni….

Tovább olvasom

A hangszerek királya

A kenyeri templom orgonájának története Mai bejegyzésemben mindössze egy tárgy történetét szeretném megismertetni olvasóimmal. Egy tárgyét, ami a feljegyzések szerint, több mint 300 éve került először Kenyeribe. Egy tárgyét, amit a hangszerek királyának neveznek. Ez a tárgy nem más, mint a templom orgonája. Bejegyzésem aktualitása az, hogy ez év novemberében a kenyeri templom orgonája –…

Tovább olvasom

A Kecskédiek temploma 1. rész

A kecskédi harangszó története Takács Sándor, egykori „korcsmáros” álma, hogy Rábakecskédnek önálló temploma épüljön, lassan száz éves lesz. Az idők során, a két szomszédos település terjeszkedésével, Kenyeri és Kecskéd egyre közelebb került egymáshoz, úgy földrajzilag, mint minden egyéb vonatkozásban is. Lassacskán eggyé váltak. Közös lett a föld, közös lett a falu vezetősége, és közös lett a…

Tovább olvasom

Kenyeriből a madeirai halálos ágyig

Magyarország utolsó királyának sikertelen visszatérése Két korábbi bejegyzésemben is szerepelt már olyan történet, amikor egy magyar királyt Kenyeribe hozott a sorsa. A Mátyás király Kenyeriben  és az Eszter útja  történetben is Mátyás királyról esett szó, akiről számos történet keletkezett halála után, több kevesebb igazságtartalommal. Mai történetemben szereplő uralkodó az 1800-as évek végén született, így vele kapcsolatban sokkal több…

Tovább olvasom

Titkos levél a templom oltárában?

Egy elfeledett kecskédi birtokos család története 1880 tavaszán egy idős, hajlott hátú asszony várakozott a kenyeri templom előtt. Az asszony a szomszédos Rábakecskéd egyik kis utcájában, egy aprócska házban lakott, ahonnan ezen a hajnalon gyalog sétált a templomig. A nehéz bejárati ajtót zárva találta. Végignézett a főutcán, majd a homályos alakot megpillantva, elégedetten konstatálta, hogy…

Tovább olvasom

Egy árva gerliczének sóhajtozó zokogási…

Bepillantás a „ködmönös grófné” életébe Mai történetemben, az 1700-as évekbe utazhatunk vissza, közösen olvasóimmal. Talán a korszak leginkább ismert eseményei voltak a Rákóczi szabadságharc, az utolsó tatárjárás, vagy éppen Mária Terézia uralkodása. Eközben, kis falunk, 1602-ben a Cziráky család tulajdonába került, akik falunk földjeinek megműveltetése mellett, elsősorban vadászatokat tartottak a Rába melletti ősvadonban, és pihenésképpen…

Tovább olvasom

„Zúgva, bőgve törte át a gátot, el akarta nyelni a világot!”

Árvizek története a településünkön Településünk történetével egyidős a környező árvizek története is, így már az első írásos emlékek között találhatunk utalásokat a falut sújtó áradásokról. Az Eszterházy család levéltárában található az az 1402 évi keltezésű irat, amiben Cziráky Miklós, a vasvári káptalan segítségével, eltiltotta Kanizsai Jánost és testvéreit attól, hogy az árvizek miatt a Rába…

Tovább olvasom

Megy a gőzős, megy a gőzős…

A kezdetek: Kisczell-Fertőszentmiklós vasútvonal A helyiérdekű vasút létesítésének gondolata 1893 nyarán került nyilvánosságra. A felmerült két elképzelés közül Radó Kálmán, egykori vasvármegyei főispán és a mögötte álló Münchner-Localbank tőkéje által támogatott, Eszterházától Répcelakon át Celldömökig vezető vonal megvalósítása került a döntéshozók elé. A Budapesti Hírlap, 1895. április 20-i számában megjelent a kereskedelemügyi miniszter által ellenjegyzett vasútépítési előmunkálati…

Tovább olvasom