Sehola, Csikbai, Nasici és a többiek – 3. rész

Településeink eltűnő földrajzi nevei – külterületek Településeink határában található dűlőnevek máig megörökítették azokat a változásokat, amelyek községeink vallási, gazdasági és társadalmi életében történtek. Beszámoltak a községek belső és külső területein végbement hosszú fejlődésről, a határ kialakulásáról, a benépesülésről, a művelési formákról, sőt közeli és távoli vidékekkel való összefüggésekről is. A dűlőnevek bizonyos állandóságot is képviselnek…

Tovább olvasom

Sehola, Csikbai, Nasici és a többiek – 2. rész

Településeink eltűnő földrajzi nevei – külterületek Minden ember számára természetes, hogy a körülöttünk található dombok, völgyek, vizek, utak és még számtalan természeti képződménynek nevet adjunk. A nevek egy része természetes úton keletkezett. Egyszer régen valaki a táj valamelyik részét, annak jellegzetes vonása miatt elnevezte valahogy. Az elnevezést aztán mások is tudomásul vették, és elkezdték használni. Lassacskán…

Tovább olvasom

Sehola, Csikbai, Nasici és a többiek – 1. rész

Településeink eltűnő földrajzi nevei – belső területek Idősebb olvasóim számára bizonyára nem ismeretlenek a címben szereplő, idegennek tűnő szavak. Szüleinktől, nagyszüleinktől hallottuk már ezeket a kifejezéseket, amikor egy-egy Kenyeri határában található dűlő nevét emlegették. A gazdálkodók ugyan ma is használják még ezeket a megnevezéseket, de biztosan kevesen vannak olyanok, akik azt is tudják, hogy honnan származnak…

Tovább olvasom

Minden jó, ha jó a vége

Tanulságos történetek az egykori Kenyeri környékéről Lassan véget az idei nyár, ezért úgy gondoltam, hogy néhány érdekes és igaz történettel búcsúzom 2021 augusztusától. A történtek mindegyike megjelent egykor a korabeli napilapok hasábjain, de mindeddig én még nem találkoztam velük sehol sem, annak ellenére, hogy a szereplők mindannyian Kenyeri, Rábakecskéd, Pápoc vagy Csönge szülöttei. Koccintás a…

Tovább olvasom

Lakodalom van a mi utcánkban

Kenyeri családi szokások és babonák a századfordulón 2. rész Az egykori családi ünnepek egyik legnagyobb örömet okozó alkalma és leginkább várt eseménye, az esküvő és a hozzá kacsolódó lakodalom volt, ami talán a mai napig nem változott. A vőlegény fekete ruhát öltött, fekete csizmával. Kalapjába piros színű szalagot kötött, amit „pántlikának” neveztek. Kabátja szegélyébe fehér…

Tovább olvasom

Újszülött a családban

Kenyeri családi szokások és babonák a századfordulón 1. rész A családok életében az első és egyben legfontosabb pillanat, egy új élet megszületése. Az első gyermek fogantatása a család alapításának kezdeti mérföldköve, ami számtalan változást hoz magával. A családtagok örömmel és aggodalommal kísérik figyelemmel az édesanyák nehéz kilenc hónapját, és nagy reménnyel várják a napot, amikor az újszülött ajkán…

Tovább olvasom

A Cser árja

Egy szokatlan természeti jelenség története „Ádám Ernő, a kenyeri tsz gépszerelője március 11-én, hétfőn is pontos időben megjelent munkahelyén. Előző éjjel azonban már keveset aludt. Szinte fél óránként kiszaladt az udvarra, hallgatta, figyelte a víz csobogását. Odabent a házban nyugodtan aludt a két gyermek, az asszony azonban álmatlanul forgolódott ágyában. – Ne menjél ma dolgozni…

Tovább olvasom

Már a falut régen járom, szemeimet majd lezárom

Bakterek, korombírók és a község egykori alkalmazottai Tudják mi volt a feladata a korombírónak Kenyeriben? Hallottak arról, hogy Rábakecskéden miért nem szabadott bezárni éjszakára a konyhaajtót senkinek sem az 1800-as évek végéig? Tudják, hogy miért járta két ember éjszakánként, vastag furkósbottal falunk utcáit? Hallottak arról, hogy a Pápocra vezető út mellett egykor szőlőt termesztettek, ahol…

Tovább olvasom

Omladozó múlt…Királykúti kőkereszt

155 éve vigyázza az utasokat a faluszéli kőkereszt Sok-sok éve figyelem a kőkeresztet, ami tavasztól késő őszig láthatatlanul bújik meg a növények takarásában. Aztán a téli és kora tavaszi időszakban, amikor az aljnövényzet és a fák lehullajtják leveleiket, újra ott magasodik a fák között, és próbálja „megszólítani” az arra járó utasokat. Szinte minden évben egy-két…

Tovább olvasom

Randevú 18 és fél órakor

100 éve vezették be Magyarországon a huszonnégy órás időszámítást Manapság, amikor kora délután rápillantunk az óránkra természetes mindannyiunknak, hogy egy olyan számot látunk vagy tudunk leolvasni az óra számlapjáról, ami 13 óra és 24 óra közé esik. Azt is tudjuk, hogy mai bejegyzésem címében szereplő idő írásmódja helyesen „tizennyolc óra harminc perc”. Ez azonban 100…

Tovább olvasom
Lap tetejére