Megsárgult iratok 1.

Dokumentumok a Hencz család életéből Egy kora tavaszi napon, a temető előtt találkoztam Hencz Csabával. Természetesen beszélgetésünk a múltra is átterelődött. Csaba emlékezett egy régi mappára a szülői házból, amiben kézzel írott dokumentumok lapultak. Megígérte, hogy felkutatja a mappát. Két óra múlva jelentkezett és valóban egy megkopott iratcsomót nyomott a kezembe. Ebből szeretnék ma néhány…

Tovább olvasom

A fekete halál síremléke

1828-ban, Kenyeritől több, mint 7000 kilométerre, a Gangesz folyó deltavidékéről hatalmas karavánok indultak útnak, hogy India kincseit, selymeket, fűszereket, gyógynövényeket vigyenek Perzsiába és a Kaszpi-tenger térségébe. Közel két évig tartó útjukra, a tevékre erősített kosarak „kincsei” mellett, tudtukon kívül magukkal vittek valami mást is, ami három év múlva milliónyi európai, kétszázötvenezer magyar, köztük 69 kenyeri…

Tovább olvasom

Kenyeri áprilisok

Százötven év érdekes áprilisi eseményei Mai bejegyzésemben ismét időutazásra hívom kedves olvasóimat. Ezúttal olyan érdekes, egykori eseményeket igyekszem felidézni, amelyek mindegyike áprilisban történt, az 1851 és 2003 közötti évek során. Hálanyilatkozat, tűzoltóbál, kalaplopás, kísérleti telep, árvíz, trafipax, választás, filmajánlók, tanácsház építés, restaurálás és még számtalan érdekes, eredeti cikk szerepel a mai kínálatban. Kérem, tartsanak velem…

Tovább olvasom

Tisztelet a múlt hőseinek

Emlékezzünk együtt az 1848/49 forradalom kenyeri eseményeire Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából tekintsünk vissza közösen azokra, akik Kenyeriben és a környező településeken születtek és innen vonultak be katonának. Emlékezzünk meg Sarródi Mihály és Veszprémi János honvédekről, Bebesi Mihályról, aki 1849-ben kolerában halt meg, Dobos Ignác tábori pékről vagy Csuka Istvánról, aki az…

Tovább olvasom

Én a tied, te az enyém

Az 1800-as évek házasságainak elfeledett előzményei Mai bejegyzésem címét számtalanszor hallhatták már kedves olvasóim, amikor egykori házasságokról esik szó. A családi ünnepségek egyik legjobban várt, legtöbb örömet okozó eseménye volt egykor a házasság, ahogy ma is az. Mielőtt azonban a gyönyörű fehér menyasszonyi ruhába öltözött leány és az ünneplő öltönybe várakozó vőlegény kimondta a templomban…

Tovább olvasom

Ha rád nízett a kokas, ne ríj ám te tuti!

Kenyeri szólások és közmondások az 1800-as évekből – 2. rész Egykori elődöm, Horváth István plébános, az 1940-1960 közötti időszakban rengeteget beszélgetett az akkori legöregebb kenyeriekkel, akik az 1800-as években születtek. Így maradhattak fenn, tavaly novemberben született bejegyzésem, Kenyerivel kapcsolatos szólásai és közmondásai is. Annyi pozitív visszajelzést kaptam a néhol vicces szólásokkal kapcsolatban, hogy úgy döntöttem, a…

Tovább olvasom

Akit Pápocon meg nem vertek, Kecskéden meg nem szótak, elevenyen gyut a menyországba

Kenyeri szólások és közmondások az 1800-as évekből Egykori elődöm, Horváth István plébános, az 1940-1960 közötti időszakban rengeteget beszélgetett az akkori legöregebb kenyeriekkel, akik az 1800-as években születtek. Beszélgetéseiket lejegyezte, azokat feldolgozta és rendszerezte. A második világháborút követően, ezeknek az összegyűjtött anyagoknak egy részéből kisebb és nagyobb lélegzetű kéziratokat készített, amit különböző honismereti pályázatokra benyújtott. Így…

Tovább olvasom

A „sütőlapát” tenyerű betyár

Savanyó Józsi, az utolsó magyar betyár Kenyeriben 1841. szeptember 12-én, Erbkinger József alsósági plébános megigazította stóláját, és kilépett a sekrestyéből. Az oltár közelében az izsákfai számadó juhász és felesége állt, mögöttük néhány családtag várakozott. A csendet egy csecsemő hangja törte meg, aki hirtelen felsírt anyja, Erzsébet karjai között. Az újszülött megkeresztelése nem tartott sokáig, a…

Tovább olvasom

Kenyeri bakák

Válogatás 100 év katonai fotóiból 2004. június 10. Az ország, a néhány nap múlva esedékes parlamenti választásokra készül. A magyar napilapok oldalain politikai hirdetések, nyilatkozatok tömegével találkozunk. Van azonban két olyan hír is, szinte mindegyik lapban, amelyiken megakadhat az olvasó szeme. Az egyik hír, az előző napon, az országra hirtelen lecsapó viharról szól. A hatalmas,…

Tovább olvasom

Elveszett hagyományok: a cseri pásztormulatság

Mai történetemben egy olyan régi hagyományt szeretnék felidézni, ami az idők során teljesen eltűnt falunk, de talán országunk jelenéből is. A falusi parasztság önellátó gazdálkodásában az állattartás fontos szerepet játszott. Hússal, tejtermékkel látta el az embereket, de az állat feldolgozása során szinte mindent hasznosítottak, még a ruházkodásban is alapanyagként szolgált. Az állatokat eleinte szinte egész évben…

Tovább olvasom
Lap tetejére