Negyven éve, májusban – 1. rész

1980 májusa a Pajtás újság oldalain

Lassan két hónapja annak, hogy egy láthatatlan vírus miatt hatalmasat változott az életünk. Május van, a tavasz talán legszebb hónapja, de mi továbbra is korlátok közé szorítva éljük életünket. Az iskolák, az óvodák bezártak, a játszóterek csendesek, az ilyenkor megszokott gyerekzsivaj eltűnt az életünkből. Ezért arra gondoltam, hogy nosztalgiázom egy kicsit, és visszamegyek az időben 1980 májusáig. Annak felidézésére, hogy mi történt negyven évvel ezelőtt májusban, két egykori színes újságot választottam. Mai bejegyzésemben az általános iskolás korosztálynak szóló, 1980. májusi Pajtás újságokban lapozgatok. Kérem, nosztalgiázzanak velem!

1980 májusi címlapok: a Pajtás újság egy lapszáma 3 Ft 50 fillér volt negyven évvel ezelőtt, egész évre előfizetve 126 Forintba került.

A Magyar Úttörők Szövetsége 1946-ban alakult meg. Legfőbb feladata, egészen az 1989-es rendszerváltásig az általános iskolák tanulóinak ideológiai nevelésének, tevékenységének megszervezése volt, azzal a céllal, hogy a gyerekeket játékos formában, „csapatépítő tréningeken” nevelje a párt iránti szeretetre és hűségre. Az úttörő mozgalom kezdeteiről és Kenyerivel kapcsolatos múltjáról ebben, a korábbi bejegyzésemben olvashatnak bővebben (Mint a mókus fenn a fán…).

Családi futóverseny 

A mozgalom lapja, a Pajtás képes gyermekújság első száma 1946. december 20-án jelent meg nyolc oldalon, tízezer példányban. 1947-ben a második szám már a második évfolyamnak számított. Először a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, Úttörő Mozgalom (1946-1952), majd a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, Központi Vezetőség (1952-1956) végül a Magyar Úttörők Szövetsége (1957-1989) adta ki. Kezdetben kéthetenként (1946-1950) majd hetenként (1950-1989) jelent meg.

Az újság egyik rovata a „Barkácsláda” címet viselte

A nemzetközi úttörőmozgalmat hazánkban ez a lap képviselte. A kommunizmusban a gyermek- és ifjúsági lapokat a gyermek- és ifjúsági mozgalom különböző formáihoz alakítva, igazítva hozták létre. A sajtó tehát alkalmazkodott a mozgalmi tagoltsághoz: más lapja volt az úttörőknek és más a középiskolás korosztálynak. A fiatalabbakhoz szóló lapokhoz hasonlóan a Pajtásban is nagy szerepet kapott a nemzeti érzés ápolása, de azokkal ellentétben nem szimbólumokhoz kötve, hanem a gyerekekhez sokkal közelebb álló feladatokhoz kapcsolva. A természetjárás, a honismeret, a hagyományőrzés mind alkalmas volt arra, hogy közben ideológiai nevelését is kapjanak a gyerekek.

A kalocsai, 398. számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat népi táncosai pünkösdi hagyományokat elevenítettek fel

A Pajtás az úttörőmozgalom tudósítója, krónikása, tettekre serkentő, nevelő eszköze volt. Lapszámaiból megismerhető a mozgalom teljes története, minden jelentős eseménye. Figyelemmel kísérte a politika eseményeit, és olvasóit életkori sajátosságainak megfelelően tájékoztatta.

A politikai hírek is részei voltak az egykori gyerekeknek szánt újságnak

Célja volt, hogy a gyerekek megkedveljék az olvasást, és szabadidejük eltöltéséhez az újságtól megfelelő segítséget kapjanak. A lap pályázatokat, versenyeket, országos játékokat kezdeményezett és ezzel olvasóit cselekvésre ösztönözte.

A MAJÁLIS ’80 rendezvény a városligetben, a Pajtás újság olvasói számára szerveződött és százával vonzotta az érdeklődőket. Volt játékos vetélkedő, a májusi újság „Kedves ismerős” rovatában szereplő Zenthe Ferenc dedikált, a „Hangfal” rovat szerzője, B. Tóth László (a fotón) pedig változatos diszkóműsorral szórakoztatta a hallgatókat.

A szerkesztőségi posta sok ezer gyermekkel tartott kapcsolatot. Lehetővé tette, hogy gyermekek is írjanak a lapba: gyermektudósítókat bízott meg, gyermektudósításokat szervezett, és ezzel hozzájárult az újságíró-utánpótlás neveléséhez is. A magazin a gyerekeknek készült és a nemzetközi úttörőmozgalom szellemiségét képviselte. A Pajtást a legtöbb gyerek rendszeresen járatta, az iskolában lehetett rá előfizetni.

A Pajtás újság legjobb tudósítói között olvashatjuk a celldömölki Ölbei Lívia nevét is, aki ma is szerkesztőként és újságíróként dolgozik a Vas Népe napilapnál. 

Az ötvenes évek elején volt egy olyan időszak, amikor egyáltalán nem találhattunk a lapban képtörténeteket. Aztán az idők folyamán egyre több fotó színesítette a lapot, majd a képregények is megjelentek, és egyre sikeresebbé tették azt. Sok vidéki riportot tartalmazott, a címlapján többnyire iskolások voltak.

Emlékeznek még a Kukori-Kotkoda csokoládéra? Az 1923-ban alapított, Szerencsi Csokoládé új terméke ebben a hónapban jelent meg a boltok polcain. 

A gyerekek olvashattak klasszikusokat, vagy éppen indián történeteket, de Robin Hood kalandjait is nyomon követhették. Aztán jöttek úttörő mozgalomhoz köthető történetek is: a Puskák és galambok, a Fergeteg őrs vagy a Nyomoz az őrs.

„A TÍZ FARMER-NADRÁGOS
Csolnokon, a Rákóczi telepi iskolában a nyolcadikosok tanterméből vérpezsdítő zene hangja, majd Szűcs Judit éneke szűrődik ki. – A lányok már megint teszik magukat – jegyzi meg az egyik fiú, s merész ugrással máris felkapaszkodik a tanterem ablakának párkányára, hogy a többieknek leadja a „drótot”. Hű! Esküszöm, a Farkas Hilda úgy táncol, hogy bármelyik diszkóklubban sikere lenne. A lányok, akik „teszik” magukat, tízen vannak. Nyolcadikosok, és mindannyian a 3200-es számú II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat néptánc csoportjának tagjai. Amikor Csolnokra is eljutott Szűcs Judit „Űrdiszkó” című nagylemeze, énektanáruk, Ági néni és osztályfőnökük, Éva néni segítségével létrehozták a modern táncok csoportját is.
– A farmernadrágosok nevet is viselhetnénk. A mi legfőbb öltözékünk ez. A mai fiatalok szemében ugyanis nem az a menő, aki puccba vágja magát, hanem aki egyszerűen öltözködik, és társalogni is tud – magyarázza Rátvai Márta, az egyik alapítótag, a nagylemez tulajdonosa.
– Bemutatókat tartunk, hogy a srácokkal is megkedveltessük a modern táncokat – folytatja Paragi Ani. Amikor előadásainkon vörösre tapsolják a tenyerüket a fiúk, úgy gondoljuk, ha újra megszólal a zene, hozzánk szaladnak és rögtön táncra perdülnek velünk. De nem! Amikor diszkóklubbá alakítják át a helyiséget, gyorsan elhúzzák a csíkot. Ha próbálunk, még véletlenül se jönnek a közelünkbe, nehogy hölgyválaszra kerüljön sor. Legfeljebb az ablakon át bámulnak bennünket. Mészáros Jocó remek fej, magnója, harminc nagylemeze van, mégsem lehet vele igazán összejönni.
– A lányok szemében számít az, ha egy fiú tud táncolni?
– Méghozzá nagyon is sokat! Mert aki nem tud, az olyan mint egy ügyefogyott. Néma. Ismerkedésre és társalgásra is képtelen.”

Az idézett cikkhez megjelent fotókon természetesen a lányok a korszakot meghatározó TRAPPER farmert viselték. A Trapper farmer a hazai ipar válasza volt a Levi’s-re. 1977-ben mutatta be a Buda-Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat az őszi BNV-n a Trapper fantázianévre hallgató szövetet és a belőle készült nadrágokat. Egy gyermeknadrág ára háromszáz forint volt, míg a felnőtt ötszázhatvan forintba került. Ugyanekkor egy Levi’s hat-kilencszáz forintot ért. Sikerét mutatja, hogy 1983-ban már hamisították is a Trapper farmerokat.

Az újság minden egyes számában találkozhattak a gyerekek egy „Kedves ismerőssel” is, akit egy rövid cikkben mutattak be, továbbá egy egész oldalas, színes poszter is megjelent róla. Az első májusi számban egy énekesnő szerepelt. Az újság megjelenése előtt tizenhat évvel (1964-ben), az akkor tizenöt éves Gigliola Cinquetti olasz énekesnő nyerte meg a Koppenhágában megrendezett Eurovíziós táncdal-fesztivált a Non ho L’Eta című (Fiatal vagyok még a szerelemre) dallammal. Ezzel ő lett az első olasz győztes az Eurovíziós Dalfesztiválok történetében. 1980 májusában az ő fotója szerepelt a Pajtás újság egyik lapszámában annak apropójából, hogy ismét felfedezték a régi dalait és új számokkal is jelentkezett, a dallamos olasz muzsikát kedvelők nagy örömére. Az újságban megjelent fotója helyett, most egy eredeti dallamát osztom meg olvasóimmal. Bizonyára sokan emlékeznek még erre a dalra is, de akik mégsem, azok a magyar változatát is meghallgathatják itt az oldalamon, amit nálunk Korda György vitt sikerre, Ha a nap kapuját… címmel.

Gigliola Cinquetti szerepelt az 1980 májusi Pajtás újság Kedves ismerős rovatának poszterén. Az énekesnő eredeti, olasz dallama, Alle Porte del Sole címmel lett siker

A magyar verzióhoz Bradányi Iván írt szöveget, és az ifjú Korda György énekelte először 1976-ban

A májusi lapszámok, az iskolai év végéhez közeledve, több oldalnyi hirdetést tettek közzé a végzős, nyolcadik osztályosok számára. Mivel az újság az ország legkisebb településére, legapróbb iskolájába is eljutott, ezért ez volt a legegyszerűbb módja annak, hogy a leendő szövőnőket, villanyszerelőket, géplakatosokat és egyéb szakmunkás tanulókat megtalálják a gyárak és az üzemek. A hirdetésekben részletesen kitértek az ösztöndíjakra, a kollégiumi ellátásra, az ingyenes szolgáltatásokra, de még az iskola elvégzése után elérhető keresetekre is.

Ezek a hirdetések kifejezetten a végzős, nyolcadikosokat célozták meg ajánlataikkal 

Az utolsó évtizedben, a modernizáció jegyében Foxi Maxi vagy Maci Laci történeteit is követhettük a lapban, ami  43 év után, 1989. december 7-én szűnt meg végleg.

Az 1980-ban, Szolnokon megrendezett Diákolimpia zárónapján a P.Mobil rockzenekar is fellépett

Következő bejegyzésemben ugyanebbe az időszakba, 1980. májusába invitálom olvasóimat, az Ifjúsági Magazin segítségével. Kérem tartsanak velem akkor is!

Pörneczi Tamás, 2020. május

Források: az 1980 májusában megjelent Pajtás újság lapszámainak szövegei és fotói; Arcanum adatbázis.