Válogatás a Nemzeti fotótár Vas megyei fotóiból
Mai bejegyzésemben az egykori Magyar Távirati Iroda (MTI) fotótárából válogattam ki néhány érdekes felvételt. Közös bennük, hogy mindegyik fotót valamelyik Kenyeri környéki településen készítették. Tartsanak velem egy kis fotós múltidézésre.
Ikervár, 1953. július 23. Az ikervári Leányotthon kultúrbrigádja tánccal köszönti a cséplőmunkásokat az uzsonnaszünetben (Fotó: Bartal Ferenc)
Maszák Hugó és Egyesy Géza parlamenti gyorsírók 1880. novemberében hivatalos levélben kérték a miniszterelnöktől, hogy engedélyezze egy olyan iroda felállítását, ami a valóságnak megfelelő objektív táviratok szerkesztését és szétküldését végezné az egész ország területén. A Magyar Távirati Iroda néven elindult szervezet 1880. december 28-án kapta meg indulásához az engedélyt.
Celldömölk, 1968. május 19. A fúvószenekar hangszerei. Szokatlan környezetben, a Ság-hegy régi kőbányájának kráterében ad koncertet a Vas megyei fúvószenekar. MTI Fotó: Fényes Tamás
A minisztertanács ülésének jegyzőkönyve ezzel kapcsolatban a következőket tartalmazza: “Minthogy országos érdek kívánja, hogy a vidéki közönség a közügyekre vonatkozólag történtekről a valóságnak megfelelő, lehetőleg objektívan szerkesztett tudósításokból értesüljön, a minisztertanács a szóban lévő vállalatot azon feltételek mellett, hogy a fentebb jelzett kívánalomnak megfelel, pártolandónak, s számára a kért táviratozási díjmentességet egyelőre egy évre megadandónak találta.”
Hegyfalu, 1952. november 28. Dr. Faust Imre igazgató-főorvos (jobbra) és dr. Almási Árpád osztályos orvos vizitet tart Hegyfalu 250 férőhelyes tüdőszanatóriumában. Magyar Fotó: Reismann Mariann
A Magyar Távirati Iroda (MTI) 1881. március 3-án kezdte meg működését magánvállalatként. A vállalat fejlődése töretlen volt az évtizedek alatt: ötven évvel alapítása után, naponta 250 hírt adott ki, 26 vidéki irodájában közel 500 tudósító dolgozott, Európa nagyvárosaiban és Amerikában is saját tudósítókat alkalmazott, miközben 25 külföldi hírügynökség is szállította híreit az MTI számára szerte a világból.
Hegyfalu, 1962. július 12. Munkába indulnak a Vas megyei KISZ építőtábor fiataljai, akik a Bécs-Balaton nemzetközi műút építkezésén dolgoznak. MTI Fotó: Hadas János. Az építőtáborban dolgozó több mint ezer budapesti középiskolás, mintegy 15 ezer köbméter földet mozgatott meg a község határában. A fiatalok munkáját az üzemi gyakorlatot folytató utolsó éves egyetemisták irányították.
A hírek mellett óriási mennyiségű fotóanyag is érkezett a jelenleg már részvénytársaságként működő céghez. Ennek a fotóanyagnak jelentős része digitalizálásra került és elérhető az interneten. Sajnos akár egyetlen eredeti fotó letöltése is kétezer forintba kerül, így a mai bejegyzésem összes fotójáért több, mint negyvenezer forintot kellett volna kifizetnem, amit túlzónak találtam. Ez az oka annak, hogy a ma megosztott fotóim mindegyikén vízjeleket láthatnak.
Uraiújfalu, 1969. október 2. Tojást válogatnak és lámpáznak a munkásnők a tojóhibrid szaporítására szakosodott Uraiújfalui Állami Gazdaság tojásraktárában. MTI Fotó: Bajkor József A Nemzetközi Tojásszövetség 1999-ben hirdette meg minden év októberének második péntekére A Tojás Világnapját, amelynek kapcsán több mint 30 tagországban rendezvények sorozata hívja fel a figyelmet a tojás nélkülözhetetlenségére.
A következő néhány fotóval Bükre invitálom olvasóimat. Az 1200-as évektől fennálló település életében nagy változást hozott a vasútvonal kiépülése 1865-ben, majd a cukorgyár termelésének elindulása 1869-ben. 1902-ben a három Bük nevű falu (Alsó-, Közép- és Felsőbük) Bük néven egyesült. 1910-ben Büknek 2965 lakosa volt, és a Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott.
Bük, 1953. február 14. A büki Kossuth Termelőszövetkezet gépállomásán egy férfi fölolvassa a többi dolgozónak a Szabad Nép című újság vezércikkét. MTI Fotó: Bereth Ferenc
1917-ben nagy csapás érte a települést a cukorgyár leégésével, melyet már nem építettek újjá. Ennek is köszönhető, hogy ezután tömeges elvándorlás kezdődött a községből. Az 1950-es megyerendezés során Büköt a korábbi Csepregi járás több településével együtt Vas megyéhez csatolták.
Bük, 1963. május 30. Fürdővendégek pihennek a nemrég megnyitott büki termálfürdő medencéjében. A 15 atmoszféra nyomással feltörő ásványi sókat tartalmazó alkalikus gyógyvíz kiváló hatású a különféle ízületi és csúzos megbetegedésekre. MTI Fotó: Fényes Tamás
A büki termálfürdő 1962-ben nyílt meg, sokáig csak egy medencével üzemelt. Vizét 1965-ben gyógyvízzé nyilvánították. A fedett fürdő 1972-ben nyílt meg, ezzel alkalmas lett az egész évi gyógyüdülésre is. Az 1970-es évek során nemzetközi hírű fürdővé épült ki. 1973-ban gyógyfürdővé, 1979-ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították.
1957 őszén Bük határában kőolajat kerestek, de a fúrások meleg vizet hoztak a felszínre. A község felismerve a felfedezés jelentőségét a melegvízkútra 1962-ben fürdőt épített. A fürdő a következő években fokozatosan épült ki, de sokáig csak egy medencével üzemelt. A lakosság fogyása előbb megállt, majd dinamikus növekedésnek indult. A fürdő körül kempingek, szállodák, üzletek, panziók, vendéglők sokasága épült fel.
Bük, 1981. augusztus 9. Kánikulai csúcsforgalom a büki gyógyfürdő medencéjében. MTI Fotó: Kisbenedek Attila
Ma a fürdő az ország második legnagyobb gyógyfürdője. Területe 14 hektár, 26 medencével (ebből 11 fedett), 5 ezer négyzetméter vízfelülettel rendelkezik. A település egyre inkább üdülővárossá nőtte ki magát. Lakói megélhetésében ma már jelentős szerepet játszik az idegenforgalom.
Bük, 1969. május 14. Fürdőzők a kőolajkeresés közben talált termálvíz kútja fölé, 1962-ben épített fürdő medencéjénél. MTI Fotó: Járai Rudolf
Az idegenforgalom mellett a település az ipari üzemek letelepedését is támogatta már az 1980-as évektől kezdődően.
Bük, 1985. augusztus 15. Jégkrémet fogyasztó lányok a Roll kamionja mellett. A cég a pálcikástól a poharas kiszerelésig, kilencféle ízben kezdte meg a Roll nevű jégkrém gyártását Bükön. A csepregi Állami Tangazdaság gesztorságával létesült gazdasági társaság 160 millió forintos beruházással építette fel korszerű fagylaltüzemét, mely ebben az évben mintegy négyezer tonna jégkrém gyártását tervezi. MTI Fotó: Czika László
Bük, 1990. november 7. Dolgozók felügyelik a gyártósort a csomagoló részlegnél a Jupiter Kft. üzemében. Az állateledelt gyártó osztrák-magyar vegyesvállalat 45 dolgozóval egy műszakban megkezdte a próbatermelést. Az itt gyártott évi 25 millió doboz kutya- és macskaeledelből 5 milliót Magyarországon fognak értékesíteni. MTI Fotó: Czika László
Bük után, következzenek járási székhelyünk Celldömölk egykori fotói. Kiscell és Nemesdömölk 1903-ban egyesült Celldömölk néven, Alsóságot 1950-ben, Izsákfát pedig Celldömölk várossá nyilvánításakor (1978. december 31-én) csatolták Celldömölkhöz. A mai település területén egy ötödik település, Pórdömölk is volt a középkorban. Az utóbbi 150 évben a legnagyobb változást a vasút hozta a település életében. 1871-ben indult meg a közlekedés a Győr–Szombathely, majd egy évvel később a Székesfehérvár–Szombathely vonalakon, amelyek Celldömölkön találkoztak.
Celldömölk, 1989. július 7. Régi mozdony a celldömölki vasúttörténeti emlékparkban. A Városi Tanács és a MÁV Szombathelyi Igazgatósága által közösen kialakított emlékparkot – valamint a szintén új vasúti kocsijavító üzemet – vasutasnapi ünnepség keretében adták át július 7-én. MTI Fotó: Czika László Celldömölk. A fotón Urbán Lajos, a Magyar Államvasutak vezérigazgatója (világos öltönyben a vasutasok gyűrűjében) megtekinti a vasúttörténeti emlékparkot az avatás után.
Celldömölk, 1963. június 13. A celldömölki építési főnökség ebben az évben Zalaszentmihály és Búcsúszentlászló közötti szakaszon kb. 10 km hosszúságban nagyteherbírású sínekkel és vasbetonaljakkal cseréli ki az elavult vágányokat. A képen: az előre összeszerelt sínpárokat 12 méteres részekben fektetik le. MTI Fotó: Lajos György
A II. Világháború után tovább erősödött a „vasutas település” jelentősége. Ezt demonstrálandó, az 1949. május 15-én megtartott országgyűlési választások előtt óriási választási gyűlést tartottak a nagyközségben, ahová a „nagy vezér” személyesen is eljött a szavazók közé. A választásoknak azonban csak formális jellege volt: a szavazólapon csupán az egyet nem értőknek kellett ikszelni, a jelölteket elfogadó szavazónak csak be kellett dobnia azt a gyűjtőurnába. Mivel a listán szereplő névsort jó előre eldöntötték az illetékesek, már a választás előtt tudták a parlament pontos, személy szerinti összetételét. A látszat azonban akkoriban is fontos volt!
Celldömölk, 1949. május 8. Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) főtitkára Celldömölkön tartott választási nagygyűlést.
Fotó: Bauer Sándor
Celldömölk, 1949. május 8. Televíziós közvetítőállás a választási nagygyűlés nézői között. Magyar Fotó: Bauer Sándor
A város melletti Sághegy bazaltját elsőként a rómaiak használták fel a borostyánút és Savaria útjainak építéséhez. 1909-ben jött létre a Sághegyi Bazaltbánya Rt, aminek nagyüzemi termelése 1911-től indult el. A részvénytársaságot a háború után államosították, és a bányászat a kőzetanyag kimerüléséig, 1957-ig folytatódott. Összességében mintegy 17 millió tonna kő kitermelése történt meg. A hegy kiváló lehetőséget biztosított geológiai kísérletek elvégzésére. Többek között Eötvös Loránd 1891-ben végzett méréseket a Sághegyen, az általa készített Eötvös-ingával.
Sághegy, 1968. április 13. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat bemutatja a mérnökei és technikusai által fejlesztett új, geoelektromos mérőkocsit. A műszerkocsiból lehetőség nyílik arra, hogy telefonon adjanak utasítást a távolabb levő szondák kezelőinek. MTI Fotó: Fényes Tamás
Már a modern korszak kezdetét idézi fel Videoton TV Computer berendezések és szalagos adatrögzítők fotója.
Celldömölk, 1989. január 6. A diákok Bertha Gyula tanár (háttérben) vezetésével ismerkednek a számítástechnika alapjaival a 410. sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola számítógép-termében. MTI Fotó: Czika László
Végezetül következzen néhány szépen megkomponált propaganda fotó az 1950, 1960, 1970 és 1980-as évekből.
Kemenesszentmárton, 1953. szeptember 19. Tőke Jánosné, az állattenyésztési brigád vezetője, Sárosdi József technikus, Tőke János, a Kemenesszentmártoni Úttörő termelőszövetkezet elnöke, Palánki János párttitkár, Lacza Vilmos járási főagronómus, Bognár Gyula, a celldömölki Állami Mezőgazdasági Gépállomás vezetője és Rusznyák Sándorné könyvelő megbeszélést folytatnak a Kemenesszentmártoni Úttörő Termelőszövetkezet irodájában. MTI Fotó/Magyar Fotó: Bartal Ferenc
Uraiújfalu, 1969. október 2. Bokor Sándor és Gazdag Károly, az Uraiújfalui Állami Gazdaság dolgozói a keltető üzemben – ahol 2 millió 100 ezer csibe kel ki évente – ellenőrzik a gépek működését. MTI Fotó: Bajkor József
Szombathely, 1978. április 24. Az alkalmazottak az eladó lámpabúrákat rendezik a Borostyánkő Áruházban, melyet a jugoszláv-magyar államközi szerződés alapján épített a jugoszláv Konstruktor Vállalat tizenegy hónap alatt. A százkilencvennyolc millió forintos költségből készült önkiszolgáló rendszerű áruház május 2-án nyitja kapuit a vásárlók előtt. MTI Fotó: Branstetter Sándor
Nemeskeresztúr, 1984. december 1. Szijjártó István kereskedő húskészítményeket rendezi a vegyeskereskedésében. MTI Fotó: Czika László
Következő bejegyzésemben az MTI fotótár sárvári és répcelaki fotói közül fogok megosztani néhány érdekes felvételt. Tartsanak velem legközelebb is!
Pörneczi Tamás
2020. szeptember
Források: MTVA Archívum, Wikipédia.
