„Gyöpi lakodalom”

Egy kemenesaljai leánynap története Mai történetemben is csak egy apró, de annál érdekesebb pillanatot szeretnék bemutatni Kenyeri múltjából, 1943. tavaszáról. A felidézett események idején már négy éve folyt a II. Világháború. A faluból számtalan férfi harcolt az orosz frontokon, ahol Kurszk közelében óriási csatára készültek az ellenséges hatalmak. A németek a támadáshoz 55 hadosztályt (ebből 14…

Tovább olvasom

Műgát a Rábán

Nicki duzzasztómű A környékünkön csak „műgátnak” nevezett duzzasztómű nevében ugyan a szomszédos Nick község neve szerepel, de úgy gondolom, hogy legalább annyira a miénk, Kenyerieké is ez az építmény. Talán nincs olyan Kenyeri, aki ne fürdött, vagy horgászott volna a közelében, vagy éppen ne kortyolt volna egy hideg italt valamelyik környező kiskocsmában a műgátat figyelve….

Tovább olvasom

„Zúgva, bőgve törte át a gátot, el akarta nyelni a világot!”

Árvizek története a településünkön Településünk történetével egyidős a környező árvizek története is, így már az első írásos emlékek között találhatunk utalásokat a falut sújtó áradásokról. Az Eszterházy család levéltárában található az az 1402 évi keltezésű irat, amiben Cziráky Miklós, a vasvári káptalan segítségével, eltiltotta Kanizsai Jánost és testvéreit attól, hogy az árvizek miatt a Rába…

Tovább olvasom

Kis patak a falu szélén

A Lánka patak egykor, ma és holnap Mai bejegyzésemet olvasókkal a határba indulunk, de nem megyünk túl messzire, éppen csak az utcák végére, ahol egykoron a Lánka patak kanyargott. Egy patak keletkezésének idejét csak megbecsülni lehetséges, de az bizonyos, hogy a Rába szabályozását megelőzően, annak számtalan mellékága, holtága, oldalága létezett településünk és a mai Rába-meder…

Tovább olvasom
zarda_es_iskola1945elott

„Minden jóra készen”

Premontrei apácák Kenyeriben Mai történetem több, mint kilencszáz évvel ezelőtt, 1115 tavaszán kezdődött. Az ifjú nemesember, apródja kíséretében, Westfalia hatalmas erdőségeinek egyikében egy tisztásra érkezett lovával. Sietnünk kell, vihar közeleg – szólt az tisztás ege felé pillantva az apród. Lassú vágtába kezdtek, és valóban hamarosan heves zivatar kerekedett, tető alá menekülni nem volt esély. Akkor csapott le…

Tovább olvasom

Kenyeri legrövidebb életű hősi emlékműve

Az eltűnt II. Világháborús emlékmű és országzászló története Előző bejegyzésemet azzal zártam, hogy nem tudtam mire vélni falunk honlapján hivatkozott részletes leírást a rábakecskédi hősi szoborral kapcsolatban, ami 1944-re teszi, az akkor már 16 éve álló emlékmű avatását, ráadásul részleteket is közöl az ünnepséggel kapcsolatban. Azt reméltem, hogy ez a tévedés elvezet egy másik szoboravatáshoz…

Tovább olvasom

Hősi emlékműveink igaz története

Kenyeri és Rábakecskéd első világháborús emlékművei Mai bejegyzésemmel több, mint két hónapja kezdtem el foglalkozni. Azóta rengeteg régi újságcikket, forrásanyagot, könyvet böngésztem át, hogy bizonyosságot találjak egy közel száz évvel ezelőtt történt eseményre. A munkám meghozta gyümölcsét, és sikerült feltárnom a címében szereplő hősi emlékművek valóban igaz történetét. Hogy miért hangsúlyozom a többes számot és…

Tovább olvasom

A termelőszövetkezet közelmúltja

Azok a nyolcvanas évek fotókon… Előző bejegyzésem azzal zártam, hogy 1982-ben, Dr. Pörneczi László került a TSZ élére egészen 1989 évi nyugdíjazásáig. Felesége jóvoltából fotókat, újságkivágásokat, egykori beszédek szövegeit kaptam, amit ezúton is köszönök neki. Igyekszem mai bejegyzésemben ezekkel a fotókkal felvillantani azokat a boldog, nyolcvanas TSZ éveket. A kenyeri művelődési ház kisterme, ahol egyébként az…

Tovább olvasom

Falunk termelőszövetkezeti múltja

Az 1959-es alakulástól 1982-ig Mai bejegyzésemmel kapcsolatban – mivel 1959 utáni eseményekről lesz szó – nagyon sok forrásanyagot sikerült találnom. Segítségemre volt továbbá Dr. Pörneczi Lászlóné is, aki férje által összegyűjtött fotókat, dokumentumokat, újságcikkeket bocsájtott rendelkezésemre. Köszönet érte. Átolvasva rengeteg újságcikket bizony könnyen megállapíthattam, hogy a megalakulás és a megszűnés közötti évtizedek koránt sem voltak békések….

Tovább olvasom

Isten éltessen minden édesanyát és nagymamát!

Az én édesanyám galamblelkű asszony, Életfáján Isten sok rózsát fakasszon. Sugaras a lelke, s a szíve nemesfém, Ez drága színarany, az meg szelíd napfény. Megszokott imáját mikor mondogatja, Az égben is értem jár a gondolatja. Én édes jó anyámnak, földön párja nincsen Nagy szeretetéért, mind a két kezével Áldja meg az Isten! Anyák napi ünnepség 1962…

Tovább olvasom