A megye lapjának cikkei Kenyeriről
Az 1960-as évekből, hét évfolyam Vas Népe napilapot őriz a celldömölki könyvtár, amit az előző hónapok során átolvastam. Ennek a 85 kilónyi, több, mint harmincezer oldalnak, a Kenyeri környéki, érdekesebb híreit szeretném megosztani minden kedves olvasómmal. Ezúttal 1965-be invitálok mindenkit. Kérem, tartsanak velem!
Aratnak a cseren. Fotó a Vas Népe 1965. július 11-i címlapjáról.
„Ünnepek utáni jelentés a falvakból” címmel közölt cikket a Vas Népe 1965 januárjának első napjaiban. A falvak között találjuk Ostffyasszonyfát, ahol „munkával hasznosították az év második napját. Huszonhárom erőgéppel és az összes fogattal fuvaroztak, szállítottak, szorgalmas munkájukkal az idei jó kukorica és cukorrépa termést készítették elő…A vezetőség gondoskodott róla, hogy a nagy határú szövetkezetben télen is találjanak elfoglaltságot az emberek. A faluban ezekben a hetekben végzik az útjavítási, majorrendezési és a magtári munkákat is.” – szólt a híradás. A helyi hírek mellett az autógyártás újdonságairól is beszámolt a lap. Hosszas előkészítés után, végre megjelent az új típusú Moszkvics-408 gépkocsi, aminek egyik első példányát Moszkva utcáin sikerült megörökíteni az újságíróknak.
Az új Moszkvics 408 egyik első példányának fotója a Vas Népe 1965 januári számában. A Lada-korszak előtt az egyik legkedveltebb modell volt a szocialista országokban. Talán kevesen tudják, hogy ennek a modellnek a formatervezését az olasz Pininfarina cég készítette, akiknek számtalan Ferrari, Cadillac, Maserati modellt is köszönhetünk.
Édesapámtól sokszor hallottam gyermekkoromban, egy ismeretlen és látszólag értelmetlen szót, ami így hangzott: „Cetövál”. Nem igazán tudtam mit jelent, csak annyit, hogy akkoriban ennél a „Cetövállnál” dolgozott. Nos a Vas Népe, 1965. február 19-i számában megtaláltam a megfejtését ennek a különleges szónak: „Celldömölki járás mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek Építőipari Önálló Közös Vállalkozása”, rövidítve CETÖVÁLL. Amint a cikkben olvasható 25 db új létesítmény megépítésére vállalkozott ebben az évben a 68 fővel tevékenykedő vállalat, köztük egy Kenyeriben épülő 48 férőhelyes szarvasmarha istálló kivitelezését is vállalták. Az árból 10 % kedvezményt kapott egykor a Kenyeri Egyetértés Tsz, mivel tagjai közül néhányan – köztük édesapám is – tagjai voltak az építőbrigádnak.
A CETÖVÁLL által épített göbölyistálló fotója (Köszönet a fotóért Pörneczi Lászlónénak)
Márciusban nem szóltak a Vas Népe hírei falunkról, de érdekességek azért akadtak a lap hasábjaink. 1965 márciusában kezdték gyártani Magyarországon a mai is ismert „rugós telefonzsinórt”, ami végre nem kuszálódott össze használat közben. Április elején ünnepelte a Vas Népe napilap 25 éves fennállását. Természetesen azért ebben volt egy kis csúsztatás: a „Szabad Vasmegye” és az „Új Vasvármegye” című lapokat is „beszámítottak” a Vas Népe elődeiként, így sikerült a kerek 25 évet elérni. A valóságban, „Vas Népe” címmel, 1956-ban jelent meg az első lapszám, azaz 1965-ben még csak kilenc éves volt az újság.
Még két érdekes hírt olvastam ebben a hónapban. Sinkovics Imre, Major Tamás és Darvas Iván főszereplésével, Keleti Márton rendezésében új, magyar film indult útjára a filmszínházakban, ami talán a mai fiatalok számára sem teljesen ismeretlen. „A tizedes meg a többiek” című vígjátékot ma is műsorra tűzik még a televíziók. Egy másik műfajban, a rádióban is egy új műsort indítottak 1965. május 3-án, „Reggeli krónika” címmel. A műsor, szinte változatlan formában, 55 év után, napjainkban is hallható a Kossuth rádió reggeli műsorában.
A film főszereplői egy reklámplakáton
1965 április végén a Vas Népe oldalait mindössze egyetlen téma uralta, az árvíz, ami ebben az évben óriási károkat okozott megyénkben. Az árvizekkel kapcsolatban további részleteket ebben a bejegyzésemben olvashatnak (kattints ide). Az újságban mindenütt a kiöntött folyó, a rombolás képei és az emberek küzdelme volt a cikkek középpontjában. „A lakosság egy emberként állt helyt Kenyeriben” címmel, és „Fegyelmezett felkészülés, társadalmi összefogás az ár ellen Pápocon” címmel, 1965. április 27-én jelent meg egy-egy cikk az elmúlt napok küzdelmeiről. „Éjszaka a Nagy János majornál átszakadt a gát, a víz iszonyatos erővel robogott a község szélső házai felé és pillanatokon belül elöntötte az úgynevezett „burgenlandi” részt. Harminc család közvetlen veszélybe került. A mozgósított falu népe megkezdte a mentést. Két csónakkal telepítették ki az embereket a veszélyeztetett részekről.” – írta az újságíró a pápoci gátszakadásról.
A Vas Népe 1965. április 27-i számának cikke a Kenyeri árvízhelyzetről
A Rába árvizének fotóival és cikkeivel búcsúzott az április és a Vas Népe egy korszaka is. Miközben a Rába folyó mellett élők az árral küzdöttek, egy új rotációs nyomdagép összeszerelését végezték a szakemberek Szombathelyen, hogy május elsejére elkészüljenek és az ünnepi lapszámot már az új géppel nyomtathassák ki. A Német Demokratikus Köztársaságból érkezett, használt nyomdagép, jelentősen korszerűbb volt a korábban használatos – az ország egyik legrégebbi, az 1800-as évek végén gyártott – gépénél. Az utolsó, kisebb méretű lap, amit még a régi gépeken nyomtattak, 1965. április 30-án, pénteken jelent meg. A következő napi, ünnepi, piros fejléccel nyomtatott lap már az új gép „terméke” volt. Ezentúl nagyobb méretben vehették kezükbe az olvasók a Vas Népét és az újabb gépnek köszönhetően olvashatóbbak lettek a betűk is.
Korszakváltás a Vas Népénél: fent a korábbi géppel nyomtatott utolsó lapszám fejléce, lent az új géppel nyomtatott ünnepi lapszám fejléce, középen az új gép által nyomtatott újságokat ellenőrzik a gépmesterek 1965. május 1.
Május elsejére nem csak a Vas Népe újult meg, hanem megvalósult Celldömölk községi tanács vezetőinek egy régóta áhított terve is. A járási pártbizottság előtti téren egy hangulatos szökőkút építését határozták el. Az elhelyezése előtt, az ott álló 1848-as emlékművet áttelepítették a ligetbe. „Május elseje előtt négy nappal elkezdték az építést…Külön dicséret illeti a celldömölki Műszaki KTSZ vezetőségét és dolgozóit, akik a vízvezeték beszerelésében önzetlen és kiváló munkát végeztek. A községi tanács terveiben egyébként – még a most megépítetthez hasonló – két szökőkút felállítása szerepel.” – olvashatjuk a lap 1965. május 7-i számában. A községi tanács egykori tervei – ami a darabszámot illeti – mára megvalósultak Celldömölkön.
„Polszki, vengri dva bratanki…” címmel olvashattunk egy cikket az 1965. május 18-i lapban annak alkalmából, hogy lengyel-magyar baráti találkozót tartottak Ostffyasszonyfán. Úttörőzenekar, lengyel dalokat éneklő kórus, kultúrműsor, filmvetítés, békenagygyűlés és ünnepi szónokok színesítették a programot a csordulásig megtelt művelődési házban.
„…lengyel, magyar: egy testvér”, az eredeti cikk a Vas Népe 1965. május 18-i számából
Nincs új a nap alatt, erről győződhetünk meg az 1965. június 6-i lapszám, „Nyomdában az új általános és középiskolai reform-tankönyvek” cikkét olvasva, amiket a ki tudja hányadik, új tanterv alapján készítettek el. Megújultak az orosz, történelem, számtan-mértan, nyelvtan, irodalom, földrajz, fizika, kémia, ének-zene és élővilág könyvek is.
Miközben 60 új lakás építései zajlottak Celldömölkön a Hollósi téren és a Budai Nagy Antal utcában, a mezőkön is megkezdődtek az aratási munkák, amivel az újság több cikkben is foglalkozott. Az 1965. július 11-i lapszám címoldalán vezércikkben és egy teljes oldalon is olvashattunk a cseren zajló aratási munkákról. „Szerdán délután Csöngén megmozdult a föld. Tizenkét kombájn állt sorban és lassú méltósággal a repcemezők felé vették az utat.” – kezdődik a vezércikk a vasárnapi lapszám címoldalán.
Az eredeti cikk néhány fotója a cseren zajló munkákról, 1965
Az egész év folyamán zajló, szénhidrogén kutatófúrások július végén hoztak először eredményt a Ság-hegy lábánál. Szénhidrogénnek ugyan nem találták nyomát, de a fúrás során 1800 méteres mélységből 70 celsius fok feletti hőfokú víz tört fel Mesteri község határában. A forróvíz hasznosításával kapcsolatban megkezdődtek az egyeztetések. Ezek következtében alakult ki a mai is virágkorát élő, Mesteri fürdő, ahol egykor a Kenyeri iskolások – köztük jómagam is – az úszás alapjait elsajátíthattuk.
A nyár lassan véget ért. Az őszi vidéket járva, a „cseri fővárosba„, Pápocra is ellátogatott a Vas Népe tudósítója. „Kék madár a cseri földek felett” cikkben a termelőszövetkezeti élet propagandáját olvashatjuk. „Ha egyénileg gazdálkodnánk, még ma is ott tartanánk, ahol 20 vagy 50 évvel ezelőtt…a három és félezer holdas határból majdnem 15 mázsás búza, 200 mázsás siló, 40 mázsás burgonya, 400 mázsás takarmányrépa-termelést és általában szinte minden növényből rekordtermést betakarítani csak úgy lehetett, hogy a falu erejét, szorgalmát, egységbe fogta a szövetkezés. Csak úgy, hogy a megye vezetői fáradhatatlanul azon munkálkodnak már évek óta – az állam hathatós anyagi támogatásával – hogy a mostoha cseri földek felett ne az aszály, hanem az emberi boldogság kék madara röpködjön.” – írja Dávid József a Vas Népe 1965. szeptember 19-i cikkében. A rekordterméssel kapcsolatban októberben is további fotókat közölt Pápocról az újság.
Ebben az évben hat holdon termeltek téli káposztát Pápocon (bal oldali fotó) és az eredeti cikk, 1965
Az év folyamán egy hatalmas építkezés eseményeit is nyomon követte a megye napilapja. Az Ostffyasszonyfa és Uraiújfalu közötti úton, régóta váratott magára egy új híd építése, ami 1965 végére elérhető közelségbe került. A hidat egykor és ma is „Ragyogó” néven ismerte a környező lakosság. A híd történetéről és építéséről, terveim szerint, a későbbiekben egy külön bejegyzésben is szeretnék majd kitérni.
Decemberben ismét egy új, szovjet gyártmányú, közlekedési eszköz sorozatgyártásáról számolt be a lap. A Sarkana Zvaizgne gyárban, a mai Lettország fővárosában – a városról elnevezett, Riga-3 típusú – motorkerékpárok gördültek le a gyártósorokról. A modern formavilágú moped gyári utazósebessége 40 km/óra volt. Ifjú koromban én is egy ilyen kismotort vásároltam meg a nyári munkabéremből és szüleim támogatásából. Ma is emlékszem, hogy 3600 forintba került a kék, Riga motorom a beledi vas-műszaki boltban. Ami a sebességét illeti, bizonyos „átalakítások után” 50 km feletti végsebességet is el tudtam vele érni. Igaz, hogy emiatt a fogyasztása jelentősen megnőtt, de 100 forintból – borravalóval együtt – még így is teletankolhattam.
Végezetül egy hír az 1965. december 29-i Vas Népéből. A XIII. században építették Pórdömölkön a templomot és a klastromot, ahol az egykori szerzetesek is laktak. A török hódoltság alatt többször megrongálták, a szerzetesek lakásait lerombolták. Az utolsó misét 1778-ban tartották a templomban. A leromlott állapotú, már akkor is „romtemplomként” emlegetett építmény állapotának fenntartására, az Országos Műemléki Felügyelőség 1965-ben védőtetőt építtetett a megmaradt torony fölé.
Balról a romtemplom egykori fotója az 1965 decemberi Vas Népében, jobbról ahogyan én látom minden nap.
A sors úgy hozta, hogy én is a romtemplom szomszédságába költöztem közel 15 éve. Így a ma is álló templomot, és az 1965-ben épített védőtetőt minden nap megcsodálhatom, amikor kipillantok házunk ablakából. Ilyenkor mindig megérint a régmúlt, és eszembe jut, hogy a hagyományok szerint 570 évvel ezelőtt, Hunyadi János a templom falai között mondta el azt a toborzó beszédét, amire Dugovics Titusz, a nándorfehérvári hős is felajánlotta segítségét.
Korábbi bejegyzéseimet a Vas Népe 1963-ban és 1964-ben megjelent eseményeiről itt olvashatják újra:
Vas Népe 1964 – Kenyeri és környékének érdekes hírei (kattints ide)
Vas Népe 1963 – Kenyeri és környékének érdekes hírei (kattints ide)
Pörneczi Tamás, 2019 szeptember
Forrás: Vas Népe napilap 1965 évi számainak cikkei és fotói
